2024. july 1., Monday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

A legjobb évfolyam végzett

Félszáz pedagógust és kántort bocsátott útra az idén is a marosvásárhelyi Kántor-Tanítóképző Főiskola, amely a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karának kihelyezett tagozataként működik Marosvásárhelyen.

Dr. Barabás László


 

Félszáz pedagógust és kántort bocsátott útra az idén is a marosvásárhelyi Kántor-Tanítóképző Főiskola, amely a Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Karának kihelyezett tagozataként működik Marosvásárhelyen. Sokoldalú és sokféle eredményt felmutató tanévet zártak, tájékoztatott dr. Barabás László, a Károli Gáspár egyetem docense, a főiskola igazgatója, akit „példás magyarságszolgálata elismeréseként” nemrégiben Teleki Pál-érdeméremmel tüntettek ki.

A következő tanévre szintén 50 helyet hirdettek meg. Húszat a nappali tagozatra, ahol a hallgatók az óvodapedagógus és tanító szak mellé felvehetik a kántor szakot is. A főiskolai oklevelet adó, csökkentett óraszámú képzésen ugyancsak 20 helyre várják a jelentkezőket, az érettségi utáni református kántorképzésre 10 hely van, unitáriusra 5. A képességfelmérő teszt július 15-én lesz.

– A sokoldalúságot említette; mit jelent ez részleteiben? – kérdeztem dr. Barabás Lászlótól.

– Az idei ötven végzősből 11 tanító- és óvodapedagógus fejezte be tanulmányait a nappali tagozaton, s közülük ketten vették fel a kántor szakot is. A csökkentett tanítási idejű képzésben két 18-as létszámú csoport vett részt, az egyik végigjárta a négy évet, a másiknak a tagjai egyéni tanrend szerint haladtak. Ez utóbbi szakon olyan óvodapedagógusok és tanítók tanultak, aki már dolgoznak, de mivel nem volt meg a főiskolai diplomájuk, ezt a Kántor-Tanítóképző Főiskolán szerezték meg. A posztliceális kántor szakot, amelyet két évvel ezelőtt az egyházkerület kérésére indítottunk, heten végezték el.

Külön kiemelném a csökkentett óraszámú képzést, mivel egyénenként, s ugyanakkor erdélyi magyar közösségünk számára is fontos, hogy pedagógusaink rendelkezzenek azzal a végzettséggel, amelynek a birtokában megmaradhatnak az elfoglalt helyeken. Sokan szórványvidékről jöttek, ahol az egyedüli magyar értelmiségi szakemberek a szóban forgó településen. Példaként az ádámosi Szakács Tímea Katalint említhetem, aki kitüntetéssel végezte el a főiskolát.

A nappalisok közül azokat emelném ki, akik a tanítói tárgyak mellett a kántori tárgyakat is végigvitték, s jól vizsgáztak. Ez azért fontos, mert felekezeteinknek továbbra is szükségük van énekvezetőkre és kántorokra. Akik a múlt évben szerezték meg a kántori oklevelet, Marosvásárhelyen kaptak állást, a Szabadság utcai református gyülekezetben Rátoni Zsuzsánna, a remeteszegi új katolikus templomban Orbán Kálmán. A kétéves posztliceális kántor szakon Ráduly Baka Zsolt ért el kitűnő eredményt, aki ötgyermekes családapaként a Sepsiszentgyörgy mellőli Erősdről járt kéthetenként. Sajnos, ezt nem mondhatjuk el minden kántor szakot végzett hallgatónkról, mivel többen nem tudtak ráhangolódni az állandó gyakorlás fontosságára, és az első megmérettetésen alulmaradtak, de lehetőségük van a következő vizsgán bizonyítani. A mérce magas, aki kántorképző iskolát végez, annak olyan szinten kell orgonán játszania és énekelnie, hogy hozzá tudjon járulni az erdélyi magyar egyházzene és énekkultúra továbbfejlesztéséhez. Olyan hallgatókat veszünk fel, akiket a gyülekezet küld, és tudnak valamennyire orgonán játszani, s mi biztosítjuk számukra az oklevél megszerzésének a lehetőségét.

– Hogyan sikerült az idei államvizsga Nagykőrösön, ahol minden évben össze kell mérniük tudásukat a magyarországi végzettekkel?

– Valamennyien sikeresen államvizsgáztak, s főiskolánk továbbra is nagy elismerésnek örvend. Az idén különösen elégedettek voltak, azt mondták, hogy iskolánk történetében ez volt a legjobb évfolyam. Mind a szakdolgozatok tematikáját, mind az eredményének a gyakorlatban való felhasználását mintaszerűnek nevezték, és ennek megfelelően osztályozták. A nagykőrösi tanévzárón Ötvös József vártemplomi lelkipásztor hirdette az igét, én bemutattam a marosvásárhelyi képzést, a főiskola kórusa énekelt. A tanévzárón újabb feladatot kaptam, az egyetem keretében rám bízták az ember és társadalom műveltségterületen folyó képzésnek az összehangolását. Az oktatás megkezdésekor az egyetem vezetősége eljön Vásárhelyre – mondja az igazgató, majd a kupát mutatja, amelynek rézlapjára rákerül mind Nagykőrösről, mind Marosvásárhelyről a legjobb, legeredményesebb, legsokoldalúbb diákok neve. Ahogy a névsort végigolvassuk, kiderül, hogy mindannyian szép karriert futottak be.

– Dr. Barabás László húsz éve áll a főiskola élén; mit jelentett számadatokban az elmúlt két évtized?

– 1993 óta közel 800-an végezték el a főiskolát, ami az erdélyi magyarság számára jelentős értelmiségi réteget jelent. Iskolánk rendeltetése máig sem változott, s nem győzöm hangsúlyozni, hogy végzettjeink 90 százaléka itthon, a szülőföldön fejti ki tevékenységét. Bár a Erdélyi Református Egyházkerület keretében működünk helyileg a vártemplommi gyülekezet kebelében és őrizzük felekezeti identitásunkat, nyitottak vagyunk. 1990-ben ökumenikus szellemben hozták létre a református mellett római katolikus, unitárius, evangélikus lelkészek az iskolát, s ezt az ökumenikus jelleget máig megtartottuk. A felsorolt felekezetek mellett baptista fiatalok is jelentkezhetnek a kántor szakra. Felekezeti békében és szeretetben az egész erdélyi magyarságban gondolkodunk. Végzettjeinket is arra biztatjuk, hogy a szülőföld, a vallási identitás mellett vállalják a szolgálatot olyan vidékeken is, ahova más egyetemek végzettjei nem mennek el.

– Barabás Lászlónak a főiskola élén kifejtett tevékenységére mások is felfigyeltek.

– Az idén emlékezünk meg Bethlen Gábor fejedelemmé választásának 400. évfordulójáról. Örülök, hogy ebben az évben kaptam meg a Bethlen Gábor Alapítványtól a Teleki Pál-érdemérmet, amelyen az a Bethlen Gábor-idézet olvasható, miszerint minden erőt, ami a haza javára akar és tud lenni, együvé kell fogni, és nem eltiporni.

– Hosszú éveken át gond volt a megfelelő épülettel, tantermekkel; úgy hallottam, változások lesznek…

– Az iskola a Vártemplomi Egyházközség régi parokiális épületében működik. Elkészült a terv az épületegyüttes felújítására, ami megoldást jelent főiskolánknak is. Jelen pillanatban a tantermeink az Eminescu utcai idősotthon földszintjén vannak, de az idősotthon bővítésével szükségük lesz a helyiségekre. Reményeink szerint a jelenlegi székhelyünk átalakítása nyomán, amelyhez intézményünk is hozzájárul, jó körülményeket tudunk majd biztosítani a hallgatóknak a kialakuló Keresztyén Ifjúsági Központban.

– A református elemi oktatás beindításával a gyakorló iskola kérdése is megoldódik idővel?

– Ideális lenne, ha az óvodától az elemi iskolán át a főiskoláig a teljes körű egyházi oktatás rendje megvalósulna. Ebben fontos szerepe lehet annak is, hogy húsz év alatt egy szellemi intézményt tudtunk felépíteni. Célunk az, hogy jó szakmai felkészültségű, lelkes tanítók, óvodapedagógusok és kántorok hagyják el az iskolát, akik mind az órán, mind a művelődési és egyházi életben, énekkarok és tánccsoportok vezetésével bizonyítani tudják azt a többletet, amit iskolánktól kapnak.

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató