Lyukasóra, szünidőben
2013-07-03 15:19:08
- Kaáli Nagy Botond
Lyukasóra – annak idején a Gyurkovics Tibor neve fémjelezte, méltán népszerűvé vált tévéműsor viselte ezt a címet.
Lyukasóra – annak idején a Gyurkovics Tibor neve fémjelezte, méltán népszerűvé vált tévéműsor viselte ezt a címet. A vetített vetélkedő lényege és célja szerint a résztvevőknek el kellett találniuk a házigazdák és vendégeik által felolvasott szövegek szerzőit. Előbbiek gyakran humorral átitatott „útbaigazításai” nemcsak szórakoztatónak bizonyultak, hanem a néző általános műveltségén is bővítettek.
Az eredeti Lyukasóra forgatókönyve szerint a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság is tart irodalmi estet, immár évek óta. Az általában évadzáró rendezvényként szervezett est összművészetivé bővült az idők során. A legutóbbira kedd délután a Bernády Ház földszinti termében került sor, teljes telt házas közönség részvételével. Irodalom, zene és képzőművészet mezsgyéjén zajlott a rendezvény, amelynek felvezető beszédeként Csíky Boldizsár, a KZST elnöke szólt a résztvevőkhöz, majd elkezdődött a tulajdonképpeni Lyukasóra, a vetélkedő, amelynek során ezúttal is kevésbé ismert szerzők műveivel, avagy ismert szerzők kevésbé ismert műveivel találkozhatott a közönség. Olyan alkotók szerzeményeivel, akik magyarok voltak és akik nincsenek már közöttünk.
A kérdésfeltevők közül elsőként Kovács Levente szólt, mint elárulta, ezúttal a hatvanas évek olyan szerzői közül válogatott, akiknek egyrészt közük volt Marosvásárhelyhez, másrészt tehetségük ma is szembetűnő. Az első, Kovács Levente által felolvasott verset Hodos László írta annak idején. A rendkívül tehetséges költő, akiből kamionsofőr lett és eltűnt a nagyvilágban… Tőle származik a sokat idézett mondás: „Állítsátok meg a Földet, le akarok szállni róla.” Spielmann Mihály egy Bálint Tiborról szerzett verset olvasott föl, mint kiderült, Szilágyi Domokostól. Nagy Attila egy idén centenáriumi költő kevésbé ismert, A másnapos című nagyszerű alkotását ismertette – Weöres Sándor versét. Haller Béla elárulta, elsősorban a szép sorokat kereste. Az általa hozott első vers szerzője Tóth István. Csíky Boldizsár feladványai ezúttal zeneművészeti ismereteket igényeltek. Mint megtudtuk, e téren nem lehetett csak magyar szerzőkre szorítkozni, mert az élő előadásmód ezt lehetetlenné teszi – a felkért előadó vagy ismeri a művet, vagy nem, ha pedig nem, akkor hetekbe telik, ameddig megfelelőképpen elsajátítja azt. Csíky Boldizsár első feladványaként egy keringőt hallhattunk, amelyről kiderült, hogy nem Strauss avagy Lehár, hanem Kodály Zoltán fiatalkori műve.
Csíky Ágnes képzőművészeti feladványokat hozott: a kivetített kép alkotóját kellett felismernie a közönségnek, az első művészről „elöljáró beszédként” megtudtuk: segített az 1879-es szegedi nagy árvíz idején, több mint 3000 képe ismeretes, főúri családból származik és mindenét szétosztotta a rászorulók között – ő volt báró Mednyánszky László. Az első körben ezen szerzők művei hangzottak el, illetve mutattattak meg. A további körökben – többek között – Sütő István, Szőcs Kálmán, Csorba Győző, Jékely Zoltán, Debussy, Kenéz Ferenc, Páll László alkotásait hallhattuk, láthattuk a hangulatos júliusi Lyukasórán.
