2024. november 23., Saturday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Vasárnap 140 résztvevővel megnyitotta kapuit Jobbágytelkén a 26. alkalommal megszervezett marosszéki népzene- és néptánctábor.

A szervezők folyamatosan hangsúlyozzák, hogy ez a tábor erdélyi akar lenni, ezért idén a legtöbben (a résztvevők fele) Erdélyből érkeztek, a többiek többnyire magyarországiak, néhányan pedig a világ többi pontjáról – Finnországból, Angliából, Portugáliából, Szlovákiából és a távoli Japánból – jöttek.

A héten a kezdőknek nyárádmenti táncokat oktatnak, a haladóknak mezőmadarasit és nyárádmagyarósit, vajdaszentiványit az „ínyenceknek”, mindennap van népdal- és népi hangszeres oktatás, neves szakemberek tartanak előadásokat, érkeznek vendégegyüttesek, zenekarok, továbbá színes kiegészítő programok, filmvetítés, képkiállítás (Katyi Antal munkáiból), vetélkedők és kirándulás is vár a résztvevőkre. 


Esténkét táncházba várnak mindenkit
  Fotók: Török Attila


Az idei tábor különlegessége, hogy 110 évvel ezelőtt gyűjtött népdalokat Jobbágytelkén Bartók Béla, ezek között van három (Erdő, erdő, erdő, A malomnak nincsen köve, Már minálunk babám), amelyek körüljárták a világot, és szinte minden magyar ember ismeri őket. Ennek állít emléket az iskola előtt tíz évvel ezelőtt elhelyezett kopjafa, amit szerdán megkoszorúznak. A szakmai előadások közül kiemelhető Szalai Zoltán Bartók és Kodály hagyatéka – az ősi magyar népdal címmel, Barabás László visszatérő előadó az erdélyi pünkösdi népszokásokat mutatja be, míg a hét különleges meghívottja, Kádár Elemér a táncházmozgalmat vizsgálja meg a Szálljon vissza a páva a helyére! címmel. A szombat esti zárógálán a Bekecs Táncszínház lép fel ünnepi folklórműsorral – ismertette a programot lapunkkal Puskás Attila Barna főszervező.

Az előző 25 évben minden megnyitón a helyi hagyományőrző néptáncegyüttes lépett fel, az idei volt az első alkalom, amikor ez elmaradt – nem tudni, hogy a kánikula vagy a foci-Eb-döntő miatt, esetleg más okból, ezért a közönség is kisebb számú volt az idén. A Magos együttes ráhangoló muzsikája és Vincze Csilla konferálása mellett Barabási Ottó, Székelyhodos község polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy a tánc, az ének olyan, mint az anyanyelvünk, évezredes társa a magyar nemzetnek. A magyar néptánc gyakorlása vagy csak annak szeretete is egy különleges közösség tagjává emeli az embert. Ahhoz, hogy a magyar kultúra ezen ága továbbra is megmaradjon, szükség van az idősek értékátadására és a fiatalok értékmegőrzésére, tanulására – fejtette ki az elöljáró. Puskás Attila Barna felszólalásában visszaemlékezett arra, hogy amikor ezt a tábort Jobbágytelkére hozták, az a hír járta a faluban, hogy ötévre tervezték, de az elmúlt 25 év után most benne merült fel a kérdés, hogy lesz-e újabb negyed évszázad. Ilyenkor, aratás idején érdemes foglalkozni azzal, hogy milyen a termés, van-e gyümölcse az eddigi munkának.

Kérdésünkre, hogy mennyire elégedettek a mostani szervezési feltételekkel, Puskás Attila elmondta: a kultúrotthon felújítása után kétségtelenül sokkal jobbak az adottságok, de még mindig nem tökéletesek. Amennyi pénzt belefektettek, jobban ki lehetett volna használni a helyiségeket, ha átgondoltabb lett volna a tervezés. A kultúrotthon nem kimondottan tánc céljából épült, ezért nem „ízületkímélő” a padlózat, a színpad is magasabb lett. Megértik, elfogadják ezt, hiszen a tánctábor csupán egy hétig zajlik a faluban, az év többi részében más rendeltetése is van az épületnek. 

Nemcsak néptáncot, hanem népdalokat is tanulnak, és hangszeren játszanak  itt a hét folyamán


Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató