Megszüntették a szivárgást

Beázó Kultúrpalota

Két négyzetméternyi felületen átázott a Kultúrpalota mennyezete. A nézői jobbon lévő kakasülő fölött jókora, ásványi kicsapódásokkal teli folt éktelenkedik, amelynek kialakulása az elkezdett felújítási munkálatokhoz köthető. A Kultúrpalotát működtető Maros Megyei Múzeum igazgatója, Soós Zoltán mutatta meg nekünk a tönkrement felületet, és egyúttal tájékoztatott a felújítási munkálatok állásáról, pillanatnyi stagnálásáról és arról, hogy milyen nehézségekkel jár egy ekkora értékkel bíró épület restaurálása, főleg abban az esetben, ha olyan cég nyeri meg kivitelezői minőségben a versenytárgyalást, amely nem rendelkezik tapasztalattal a műemlékek felújítása terén. 

– A helyzet az, hogy a munkálatok miatt folyamatosan jártak és járnak a tetőn, valószínűleg emiatt nyílt szét a lemez – mondta az igazgató. – A beázás most jelentkezett, de a tetőlemez körülbelül három hete nyílhatott szét – ahhoz, hogy ez így nézzen ki, sok víz kellett bejusson a falba. Amit itt látunk, azok a kicsapódások, a kalcitok a vakolatból. A nagytermet 2008-ban újították fel, és mivel ez nem egy díszítésekkel teli rész, könnyebb lesz helyrehozni. Most már elkezdett száradni, megtaláltuk a lyukat, és azonnal kértük a beavatkozást. Szerdán betömték, most már látszik, hogy kezd visszahúzódni a vizes rész, ám mivel a víz kihozza az ásványokat a falból, a festéket gyakorlatilag le kell egy bizonyos rétegig kaparni, majd újrafesteni. Szerencsénk van azzal, hogy itt egyszínű a festés, és ezt viszonylag könnyű restaurálni. Ha a középső részen, a nézőtér fölött történt volna, többe került volna csak az állvány, mint maga a restaurálás. A tetőt tartó szerkezetet nem érintette a beázás, az épület szerkezetileg erős, a kárt pedig azonnal jelentettük.

– Ki fogja e kár helyrehozatalát megtéríteni?

– A kár a kivitelező hibájából történt. Egyelőre nem közölték velünk, hogy elismerték-e avagy sem a hibát, de mivel mi március elején átadtuk az épületet, minden esetleges kár, amely az átadott részen keletkezik, a kivitelező hibája, teljesen mindegy, hogy hozzányúltak-e, avagy sem. Nekem ma nincs jogom javításokat eszközölni a tetőn, nem az enyém az adminisztrációs jog arra a felületre. Az elején próbálták hárítani, mondván, hogy ők ott nem dolgoztak, mi pedig szóltunk, hogy látszanak a nyomaik. Mi egy évben egyszer-kétszer fordulunk meg a tetőn, karbantartások és műszaki ellenőrzések végett. A tető nyolcvan százalékban bádogból van, de jó állapotú, alig volt beázás, és azokat is külső munkálatok (például a díszkivilágítás beszerelése) okozták.

– Amíg az épületet nem újítják fel, nektek nincsen jogotok javításokat eszközölni. A pályázatot az épületet eltartó Maros Megyei Tanács írta ki, mesélj, légy szíves, a részletekről.

– A pályázatot a Romconstruct nevű ploieşti-i cég nyerte meg. A román törvénykezés az elmúlt években jelentősen megváltozott, az eddigi szigorú törvénykezést felváltotta egy megengedőbb – azért, hogy a piaci verseny erősebb legyen, és több cég váljon esélyessé a különböző pályázatok elnyerésére. Ennek következményeként most már olyan cégek is jöhetnek pályázni, amelyeknek nincsen különösebb műemléki tapasztalatuk és nagy személyzeti állományuk. Ha egy öt főből álló cég megpályáz egy Kultúrpalota-szintű munkát, akkor még fel tud venni, mondjuk száz embert. De ha megnyer négy ilyen munkálatot, akkor azt már nem tudja leszervezni – itt is egy hasonló esettel állunk szemben. A nyertes cégnek vannak máshol is munkálatai, az épület fel van állványozva, és jóformán egy hónapja semmit sem dolgoztak rajta! Ez nyilván azt jelenti, hogy nincs munkaerő, a cégnek nincs állandó alkalmazotti személyzete, emiatt áll a munka, telik az idő, és már csak egy évünk maradt az uniós pályázat lezárásáig. A tetőnek eddig körülbelül húsz százalékát cserélték ki, félünk, hogy ha már most ilyen problémák jelentkeztek, mi lesz, ha hozzányúlnak a nagyobb tetődarabokhoz, a nagyterem fölötti részhez vagy a kupolához, amely különösen érzékeny felület. Mi annyit tehettünk, hogy beadtuk a jelentéseinket a felügyelő bizottságnál. A kivitelező mellett jelentős szerepe van a műszaki felelősnek (az építésvezetőnek), akit szerződéssel vesznek fel a munkálatok követése végett, ő pedig napi pontossággal kellene jelentést tegyen a munka állásáról, az aznap történtekről. Károkozás esetén a műszaki felelős jelentése alapján lesz a kárigény bejelentve. Azonban, ha ezek a jelentések nem készülnek el megfelelően, akkor a kivitelező elkerülheti azt a helyzetet, amelyben rá háríthatjuk a kár-okozást. Műszaki felelőse van a kivitelezőnek és van a megyei tanácsnak is, ilyen esetben mindkét megbízott megtekinti és felméri a kárt. A kivitelező még hárít, de hiába, itt már csak az a kérdés, hogy milyen hamar küszöbölik ki a kárt, és milyen hamar restaurálják ezt a felületet. Most még nem lehet hozzányúlni, de ha novemberig kiszárad, akkor a téli szezonra restaurálni kell. Az ásványi kicsapódásokat le kell takarítani, ellenkező esetben az új festék nem tapad meg a falon.

– A teljes beruházás értéke 6,5 millió lej, milyen felújításokból áll a munkafolyamat?

– Igen, ebből félmilliót áll a Maros Megyei Tanács, a többi európai uniós pénzből származik. Az orgonát a szászhermányi orgonaépítő cég restaurálja, ők nagyon szépen haladnak, elkezdődött a hangszer összeépítése, szeptember körül az orgona szerkezetileg felépül, utána a hangolás több hónapig tartó procedúrája következik. Ami az épület restaurálását illeti, az orgonafelújítás és a tetőcsere mellett felújítjuk a Tükörterem freskóit és falfelületeit, a könyvtár lépcsőházát, valamint a teljes homlokzatot.