Méhésztalálkozó Nyárádszeredában

A Nyárád-völgyi Méhészegyesület vasárnap a kilencedik szakmai találkozóját tartotta Nyárádszeredában.

A Nyárád-völgyi Méhészegyesület vasárnap a kilencedik szakmai találkozóját tartotta Nyárádszeredában. A rendezvényre a megyénkbeli méhészek mellett eljöttek Hargita megyeiek is. Az elhangzott előadások nyomán a résztvevők tudomást szerezhettek a méhészetek és méhkaptárak azonosítására vonatkozó szabályozó rendelkezésekről, a támogatásokról, azok elérhetőségéről, tapasztalatokat szerezhettek magyarországi méhészek tevékenységéből. 

A rendezvényt Báldé Ernő, a Nyárád-völgyi Méhészegyesület elnöke nyitotta meg, ezt követően Tóth Sándor, Nyárádszereda alpolgármestere köszöntötte a jelenlevőket, hangsúlyozva, hogy nagyra becsüli a méhészek együttmunkálkodását, amelyet a méhek szorgalmasságához hasonlított. Szabó Árpád, a megyei tanács alelnöke tolmácsolta dr. Kelemen Atilla parlamenti képviselő üzenetét, hogy a Maros megyei méhészek nemcsak munkájukban szorgalmasak, hanem a szakmai megbeszélések, viták, egyéb tájékoztató jellegű találkozók szervezésében is, amelyeknek célja a fejlődés, a továbblépés.

Tánczos Barna, a Mezőgazdasági Minisztérium államtitkára kifejtette, hogy szívesen jár a méhészek találkozóira, mert az érdekvédelmi szervezetük önerőből, jó alapokra van felépítve. Erről példát vehetnének más mezőgazdasági jellegű érdekvédelmi szervezetek is. Az országos méhészeti programba foglalt célok megvalósítása gondokat is okoz, ezek megoldásában szándékoznak segítséget nyújtani a mezőgazdasági hatóságok.

Antal Lehel, a Vidékfejlesztési és Halászati Kifizetési Ügynökség (APDRP) megyénkbeli hivatalának igazgatója ismertette a méhészek számára kiírt pályázati lehetőségeket, a pályázási feltételeket. Részletesen kitért az egyesületi tagság biztosította előnyökre.

Bordi Kacsó Zsolt, a Mezőgazdasági és Intervenciós Kifizetési Ügynökség (APIA) Maros megyei kirendeltségének aligazgatója ismertette a 2011-2013-as időszakra vonatkozó országos programba foglalt támogatásokat: többek között a méhészek pályázhatnak gázolaj-támogatásra, különböző betegségek megelőzésére fordított költségeik támogatására, ha az előírt feltételeknek eleget tesznek. Részletesen ismertette a pályázatok benyújtásának eljárási módját.

Dr. Nagy Félix a Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság állatorvosa az intézmény két alapvető tevékenységéről – az állományok egészségügyi felügyelése és az élelmiszer-biztonság követése – beszélt. A járványvédelem kapcsán hangsúlyzota, hogy a méhészek három betegség esetén igényelhetnek kárpótlást. De szólt a gyakorlati eljárásokról is, például az ellenőrzések lebonyolításáról. Megtudhattuk azt is, hogy megyénkben 473 engedélyezett méhészet van az igazgatóságon bejegyezve.

Dr. Suba Kálmán, a Megyei Állatnemesítési és Szaporodásbiológiai Hivatal igazgatója a méhészetek és méhkaptárak azonosítására vonatkozó előírásokat, az azzal kapcsolatos tennivalókat ismertette. A méhészetekre és méhkaptárokra vonatkozó azonosítási rendszer részletes ismertetése élénk vitát váltott ki. A hallgatóságból többen – például Ávrám József, a Székelyudvarhelyi Méhészegyesület elnöke, vagy Lázár Tibor a Hargita Megyei Méhészegyesület elnöke kifogásolták a szabályozás egyes előírásait, azok, amelyek technikai szempontból nem felelnek meg a termelési módszereknek. Úgy tűnt, hogy a szabályozások kidolgozásánál nem vették figyelembe azt, ahogyan a méhészek dolgoznak. A vita után Báldé Ernőt, a Nyárád-völgyi Méhészegyesület elnökét kérdeztük. Elvezetnek majd a kifogások a szabályozások módosításához?

– Az a célunk, hogy megtaláljuk a megoldásokat. Szerintem a beszélgetés jó irányban zajlott. A megoldás a lényeg, nem az, hogy mit miért nem lehet. A probléma a biztonsági fólia bevezetésével kapcsolatos, amelyet a kaptárakra helyezendő kódokat tartalmazó kis táblácskákra kell helyezni. De Tánczos Barna államtitkár megjegyezte, hogy a törvényben ez így szóról szóra nincs feltüntetve. A törvény biztonsági elemekről ír. A fólia is lehet az, de nem megfelelő. Én is megjegyeztem, hogy a fiókos méhészkedésnél sem éppen alkalmazhatók a törvény bizonyos előírásai.

A hatóságoknak bizonyos fokon bízniuk kellene a méhészekben – összegzett az egyesületi elnök. A Nyárád-völgyi Méhészegyesület terveiről Báldé Ernő elmondta, hogy a saját költségvetésükből Erdélyi Méhész címmel szeretnének kéthavonta megjelenő szakmai lapot kiadni, mivel az általuk szervezett találkozók – amint a vasárnapi is bizonyította – kezdik elérni a régiós szintet.

A találkozó második felében Nagy István és Csányi Antal pécsi, Dohos László tiszavasvári méhészek osztották meg termelési tapasztalataikat a jelenlévőkkel.