Méltó bejárata az iskolának

Nyárádszeredában nyolcnapos rendezvénysorozattal adóztak Bocskai István, erdélyi fejedelem emlékének. A szombaton kezdődött ünnepségen felavatták a Bocskai István Iskolaközpont székely kapuját, tegnap, az ünnepi istentisztelet után a fejedelem szobránál helyeztek el koszorúkat.

Fotó: Nagy Tibor

Nyárádszeredában nyolcnapos rendezvénysorozattal adóztak Bocskai István, erdélyi fejedelem emlékének. A szombaton kezdődött ünnepségen felavatták a Bocskai István Iskolaközpont székely kapuját, tegnap, az ünnepi istentisztelet után a fejedelem szobránál helyeztek el koszorúkat.

A középiskola dísztermében tartották a rendezvények nyitóünnepségét, ahol Tóth Sándor, Nyárádszereda alpolgármestere és Nyíri Tibor, Szerencs testvérváros képviselője köszöntötték az egybegyűlteket. „Tégy bölccsé, Uram” – ezzel a Bocskai-fohásszal indította köszöntő beszédét Tóth Sándor, mondván, ennek a gondolatnak kell mindennapjainkat kitöltenie. „Nyárádszeredának, nekünk, mai embereknek is szükségünk van arra, hogy akár naponta ezt kérjük az Úrtól, hiszen napirenden volt, van és lesz a főtér megmásításának gondolata mások fejében, amivel mi nem értünk egyet és ezért az ügyért csakis bölcsen lehet kiállni és bölcsen kell cselekedni. Naponta szükség van arra, hogy bölcs döntéseket hozzunk, akár a mindennapi életben is. Eszünkbe kell jusson, hogy Bocskai fejedelem volt, és akkor sem szégyellte azt kérni imájában, hogy tégy bölccsé uram…” – mondotta az alpolgármester, aki összetartásra szólította fel a településért tenni akarókat. Istenért és hazáért! címmel tartott nemzet- és vallástörténelemről előadást László János, a Bocskai Alapítvány elnöke, és Varga Sándor, a Marosi Unitárius Egyházkör jegyzője, aki felhívta a figyelmet, hogy a vallás és lelkiismereti szabadság az ember egyik legfontosabb velejárója, és büszkeség kell eltöltsön bennünket, hiszen Erdély ezek bölcsője. „A Bocskaiak életszemléle-tében az ország függetlensége mellett a vallásszabadság foglalt el fő helyet” – tette hozzá Varga Sándor. Kádár Gyöngyi, a nyárádszeredai művelődési otthon igazgatója Kós Károly Régi Kalotaszeg című írásából olvasott fel részleteket, szavaltak a középiskola diákjai: Balogh Kincső, Tőkés Imola és László Ágota, a Deák Farkas Általános Iskola diákjai pedig farsangi dalokat adtal elő Ferencz Örs karvezetésével. Ezt követően került sor a székelykapu-avatásra. László János, a Bocskai Alapítvány elnöke szerint a székely kapu állításának gondolata az iskola fennállásának 50. évfordulója alkalmából született meg, és az öregdiákok, vállalkozók, a Nyárádszeredáért tenni akarók támogatásával jöhetett létre. „A székely ember életében a kapu nem a rejtőzködést, hanem az identitás nyílt vállalását jelenti. Vállaljuk a magyarságunkat, azt, hogy itt élünk, ez a mi portánk, ezt nem lehet elvitatni tőlünk. Amint azt Horváth István költő is mondta, mindent össze kell gyűjtenünk, ami a mienk, mert mindent elvesznek tőlünk. A székely kapu nemcsak térelválasztó, hanem nyílik-csukódik, diákok ezrei járnak át alatta, de egyben turisztikai látványosság is, hiszen a Nyárád- s a Kis-Küküllő mentén nem volt nagy kultusza a fának. Ez a székely kapu méltó bejárata az iskolának, álljon nyitva a becsület, tisztesség, tanulni vágyás előtt!”.

Bíró János, a székely kapu készítője a nyitott székely–zárt szász közösségekről beszélt, hangsúlyozva, a székely kapu nyitottabb lelkiséget sugallt. A nyárádszeredai Bocskai István Iskolaközpont székely kapuját megtervező Simon Ferenc főépítész és a tanári kar döntött úgy, hogy a gyalogkaput a park felőli részen helyezik el, nem pedig a nagykapu része lesz. A fémkeret tartotta-erősítette székely kapu növényi ornamentikáját a búzavirág és tulipán, a tölgy- és olajág alkotják, de kifaragva ott található a nap, a hold és a Nyárádszereda régi pecsétjén is megjelenő szív. A székely kapun naponta be- és kilépő 600 diák olvashatja a bibliai idézeteket, és Bocskai István időt álló szavai: „Semmit sem fogok elmulasztani, hogy vállalkozásunkat diadalra vigyük”. A székelykapu-avatás záróakkordjaként Bereczki Botond szavalata hangzott el, este hagyományos jótékonysági kosaras bált szervezett a Bocskai Dalkör.

Az ünnepségek tegnap istentisztelettel, koszorúzással folytatódtak, a Maros Művészegyüttes János Vitéz táncjátékával értek véget, a hét folyamán pedig történelmi és nemzetismereti vetélkedőket, irodalmi-zenés műsorokat, sportrendezvényeket szerveznek.