Mezőgazdasági számvetés
2015-07-05 14:54:33
- Vajda György
Június 24-én a prefektúra nagy gyűléstermében tartották meg a dekoncentrált intézmények vezetői szokásos havi ülésüket, ahol a mezőgazdaság volt a téma.
Június 24-én a prefektúra nagy gyűléstermében tartották meg a dekoncentrált intézmények vezetői szokásos havi ülésüket, ahol a mezőgazdaság volt a téma. Ez alkalommal a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) Maros megyei kirendeltségének vezérigazgatója, Ovidiu Săvâşcă bemutatott egy összesítést, amelyet Bordi Kacsó Zsolt, az ügynökség szakértője egészített ki.
Tavaly 264.595,44 ha-ra, az idén pedig 252.144,78 ha-ra igényeltek támogatást, ami a tavalyihoz viszonyítva a területek 95,29%-át jelenti. A kérvények benyújtási határideje június 15-e volt, de tekintettel arra, hogy az idéntől új pályázati rendszer lépett érvénybe, az okiratokat július 10-ig még elfogadják, úgy, hogy minden nap késésért 1%-ot levonnak a támogatás értékéből. Ez nem kedvetleníti el a gazdákat, hiszen míg a határidő előtt naponta 170 dossziét nyújtottak be, az ezt követő időszakban is 70 okiratot vezetnek be. Az idén várhatóan mintegy 255.000 hektár megművelésére kérnek majd támogatást a gazdák. A kérések számát illetően megyénk az országos listán a 23. helyet foglalja el. Míg a tavaly 30.794 kérvényt regisztráltak, addig az idén 27.677 igénylés került nyilvántartásba, ez a szám július 10-ig még nő. Eddig a pontenciálisan pályázók 89,87%-a nyújtotta be a kérvényt az APIA-hoz. Az új, 2015–2020-as támogatási rendszerre való átállás nem okozott különösebb gondot.
Bár az igaz, hogy nehezen indult, hiszen tájékozatlanok voltak a gazdák. A támogatási csomagok egy része megváltozott, más részük maradt. Továbbra is lehet földalapú támogatást kérni, folytatódik a fiatal gazdák segítésére szánt program. Újdonság a mezőgazdaság „zöldítése”, ami azt jelenti, hogy az ebben a programban támogatást igénylő gazdának kötelezően alkalmaznia kell a vetésforgót a 10 hektárnál kisebb területek esetében, 15 hektáron felül pedig a terület 5%-ában ökozónákat kell létesíteni. Ezt megtehetik lucerna vetésével vagy a szántóföld szélére ültetett cserjékkel, fákkal. A gyepterületeket pedig nem szabad feltárcsázni. A gyepterületeken a haris (Crex crex) védelméért szigorúbb feltételeket szabtak. Továbbá nem szabad hektáronként egy számosállatot (1 UV), csak maximum 0,7-et (0,7 UV) legeltetni, és kaszálni is csak július 31-e után lehet. Így tehát a gyepterületekre kért támogatásoknál a folyósítást az állatállományhoz kötötték, de végül is a szabályt alkotók megtalálták a kiskaput, így senkit nem zártak ki a támogatásból, ez pedig az volt, hogy ha bizonyítja a gazda, hogy nincs ugyan állata, de rendszeresen kaszálja és rendben tartja a legelőt, jár a támogatás.
Egy másik terület, amelyben nagyon sokan csalódtak, a biogazdálkodás. A korábbi időszakban jelentős összeget kaptak azok a gazdák, akik átálltak a biotermesztésre. Két évig vehették fel azt a támogatást, ami az átállást segítette, és ennek az volt a feltétele, hogy öt évig a megjelelölt területen a biogazdálkodásnak megfelelő körülmények között kellett termeszteni a meghatározott növényt, zöldséget. Mivel ez nagyobb odafigyelést, szakismeretet igényelt, ugyanakkor nálunk még nem annyira keresettek a piacon ezek a termékek, mint Nyugaton, több gazdának „nem jött ki a számítása”, azaz nem érte meg ezzel foglalkozni. Ebben az esetben két lehetőségük van: visszamondják a biogazdálkodást, és visszafizetik az átállásra felvett összeget, vagy folytatják a biogazdálkodást, de csak úgy, hogy újabb öt évre elkötelezik magukat a vegytiszta termesztés mellett. Ez azt is feltételezi, hogy be kell jelenteni a gazdaságot a mezőgazdasági igazgatóságon mint biofarmot, és szerződést kell kötni egy bioterméket bevizsgáló és igazoló szakcéggel. A bizonylatot pedig minden év októberében meg kell újítani. Bordi Kacsó Zsolt szerint nemcsak a biogazdálkodás terén, hanem más mezőgazdasági tevékenységek esetén is jó, ha a gazdák a támogatási igénylést megelőzően eldöntik, hogy mivel akarnak foglalkozni, egy kis gazdasági előszámítást is végeznek, hogy mit hogyan tudnak értékesíteni, és csak akkor fognak hozzá, ha mindent perspektivikusan letisztáznak, mert ilyen csapdahelyzeteket is állíthat a támogatási rendszer. Nem beszélve a szakmaiságról, amelyet követni kell. Aki több pénzt akar lehívni, fontos, hogy minőségi terményeket termesszen.
Bordi Zsolt kifejtette, gazdatársadalmunk még mindig nincs kellőképpen felkészülve az unióst támogatási rendszerre. Ha nem segítették volna a gazdákat a polgármesteri hivatalok mezőgazdasági referensei, jegyzői, a polgármesterek, akkor jóval kevesebben pályáztak volna az új rendszerben, mint az előző években. Így is az a tapasztalat, hogy csökken a támogatást igénylők száma. Az a jó, ha összefognak a gazdák. Az új rendszer is a 30 – 50 hektáros gazdákat támogatja. A kérvények benyújtási határideje előtti időszakban Bordi Kacsó Zsolt több – főleg nyárádmenti – községbe ellátogatott, ahol tájékoztatta a gazdákat a lehetőségekről. Ezeken a találkozókon a legtöbben a vadká-rokról beszéltek. Sokan azért nem mernek gazdálkodni, mert „hiába vetik el a magot, ha a terményt a vadak aratják le”. Ezenkívül az APIA szakértője azt is tapasztalta, hogy több ilyen találkozás alkalmával felvetődött a termelői, értékesítői szövetkezetek létesítése, vagy olyan gazdaszervezetek létrehozása, amelyek az összefogást erősítenék, azonban a gazdák még mindig „felülről” várják a kezdeményezést. Az értékesítési folyamatot, hűtőházak létesítését nem támogatja az APIA, de a mezőgazdasági vidékfejlesztési ügynökségnél van erre lehetőség, vagy bankkölcsönből is lehet az ilyen beruházásokat támogatni, amelyek lehet, hogy rövid távon nem, de hosszú távon mindenképpen megtérülnek, mert akkor lehet nyereséges a mezőgazdasági termesztés, ha van piac, nagyobb mennyiségben adható el a termék. A mezőgazdasági szakember hangsúlyozta, megyénkben az egyetlen olyan gazdasági ágról van szó, amely odafigyeléssel, támogatással, eleinte kevés beruházással, de dinamikusabban fejlődhet, mint bármi más. Ehhez nyújt támogatást az APIA is, amit érdemes kihasználni.
Az előterjesztett dokumentum szerint a megyére eső bruttó nemzeti össztermék 6%-át a mezőgazdászok termelik ki. A 2015 első félévi összesítés szerint megyénk összterületének 61%-a, azaz 410.094 hektár mezőgazdasági terület, amiből 221.213 hektár szántóföld, 108.598 ha legelő, 73.779 ha kaszáló, 1530 ha szőlős és 4977 ha gyümölcsös. A szántóterületek 85%-át megművelik, ami más megyékhez viszonyítva igen jó arány. A június 30-i adatok szerint a támogatandó területeket illetően Maros megye az országban a 17. helyen áll.
A prefektúrának készített kimutatásban az áll, hogy 8169 jegyzőkönyv szerint mintegy 4000 gazdától összesen 5.761.461 eurót kell visszatéríteni a támogatóhoz. Ez a szám nagynak tűnik, de az adatok nemcsak az idei ellenőrzésen tapasztaltakra vonatkoznak, a korábban be nem hajtott összegek miatti hitelt is jelzik. A rendellenességek, illetve a támogatási kérvényekben jelzettek és a valóságban találtak közötti eltérés az ellenőrzéskor derült ki. Az esetek többségében általában a felvállaltaknál jóval kisebb földterületet műveltek meg, vagy más kultúrákat termesztettek, legtöbbjüknél főleg a legelők és a kaszálók esetén nem tartották be az agrárkörnyezet-gazdálkodás követelményeit, nem takarították megfelelően a területeket, vagy nem tartották be az ötéves időszakot. A pénz visszaszerzésével nem az APIA foglalkozik, hanem a bankon keresztül juttatják vissza ezeket az összegeket a támogatóhoz. Az eljárás két-három évig is eltarthat, de minden esetben behajtják az összeget.