Minden egység vér számít!

A járványhelyzetben jelentősen csökkent a véradók száma

Jelentősen csökkent tavaly a Marosvásárhelyi Regionális Vértranszfúziós Központot felkereső véradók száma, az előző évekhez viszonyítva mintegy négyezer egység vérrel kevesebbet gyűjtöttek be. A járvány a kórházak tevékenységére is rányomta a bélyegét, nagyon sok sebészeti beavatkozást elhalasztottak, emiatt az igény csökkent valamelyest, azonban most, a járványhelyzet enyhülésével, az egészségügyi intézmények kezdenek visszatérni a megszokott kerékvágásba, ismét nagyobb vérmennyiségre lesz szükség, ezért arra kérik az egészséges személyeket, menjenek vért adni, mert fontos, hogy a sebészeti beavatkozásokhoz szükséges készlet biztosítva legyen. A június 14-i véradók világnapja alkalmával Marinela Lazărral, a vértranszfúziós központ szóvivőjével beszélgettünk.

Az elmúlt évek tapasztalata alapján Romániában még mindig az a tendencia, hogy az emberek akkor adnak vért, ha közeli hozzátartozójuk sebészeti beavatkozásra szorul. A járványtól függetlenül, már annak kitörése előtt, az utóbbi években az országban igencsak megcsappant a véradási kedv, ráadásul a nyári hónapokban az átlagosnál is kevesebben jelentkeznek véradásra. Hogy ilyenkor is biztosítva legyenek a kórházakban a sebészeti beavatkozásokhoz a vérkészítmények, a Marosvásárhelyi Vértranszfúziós Központ munkatársai ilyenkor többet jártak terepre, a minisztérium által évekkel ezelőtt vásárolt mozgó vérközponttal a megye különböző helyszínein szerveztek véradó akciókat, így igyekeztek pótolni a hiányzó vérkészletet. A járványhelyzetben azonban a mozgó vérközpontot nem használhatják, illetve – a fertőzésveszélytől tartva – a véradók is kevesebben vannak. 

Marinela Lazăr szerint a véradás volt az egyik terület, amelyet rendkívül hátrányosan érintett a járványhelyzet, drasztikusan csökkent a donorok száma. Az előző évekhez viszonyítva tavaly négyezer egység vérrel kevesebbet gyűjtöttek be. Átlagban napi 65 donorra van szükség, hogy biztosítva legyen a kórházak számára a készlet, a járvány idején azonban a napi átlag 45-re csökkent. És nemcsak Marosvásárhelyen, hanem országszerte is. 

Ezt a hiányt némileg ellensúlyozta, hogy a kórházi tevékenységre is rányomta a bélyegét a járvány, egészségügyi intézményeket kellett Covid-kórházakká alakítani, és számos sebészeti beavatkozást halasztottak el. Az év első felében kezdtek helyreállni a dolgok, némileg nőtt a véradásra jelentkezők száma.

Idén tavasszal az egyetemisták, valamint az egyházak, a híveiket mozgósítva, próbáltak besegíteni. Remélhetőleg a csoportos véradások is gyakoribbak lesznek. A tavaly a vérkészlet megcsappa- násához az is hozzájárult, hogy a nagyvállalatok alkalmazottai sok esetben otthonról dolgoztak, ugyanakkor a mozgó vérközponttal terepen, szervezetten nem gyűjthetnek vért, ugyanis a busznak, mivel zárt, szűk felület, nem engedélyezik a használatát. Marinela Lazăr azonban hangsúlyozta, ha vannak csoportok, amelyek vért adnának, mindig szívesen fogadják őket, csupán arra kérik, időben jelezzék szándékukat a vértranszfúziós központban, hogy a biztonsági előírásokat betartva megszervezhessék az akciót. Erre a hónapra például már egy gyár bejelentette, hogy az alkalmazottai tömegesen adnának vért, illetve az egyetemisták ligája is folyamatosan kezdeményez véradást. Az Untold fesztivál szervezői is rendszeres támogatóik, már tavaly augusztusban felajánlották, hogy az idei fesztiválra szóló ingyenes, illetve kedvezményes jegyekkel ösztönöznék véradásra a lakosságot.

Hogy pótolják a vérmennyiséget, a vértranszfúziós központban az utóbbi hónapokban időnként szombatonként is fogadták a véradókat, hogy azok is elmehessenek, akiknek hétköznapon erre nincs lehetőségük. Nem túl sokan, de voltak, akik kihasználták a lehetőséget. Érdeklődésünkre, hogy előfordult-e, hogy nem tudták biztosítani a szükséges vért az egyes beavatkozásokhoz, a sajtószóvivő nemmel válaszolt, mint mondta, regionális központ lévén, szükség esetén a Hargita, Kovászna, Szeben és Beszterce megyei vérközpontok is segítenek, mivel ott kisebbek a kórházak, kevesebb a beavatkozás. Brassó megye elsősorban a fővárost segíti ezen a téren. Nagyon sok páciens érkezik Marosvásárhelyre más megyékből különféle sebészeti beavatkozásokra, és ezekhez is biztosítani kell vért. Viszont amennyiben hiányzik egy bizonyos vértípus, amire az illető személynek szüksége van, az előírások lehetővé teszik, hogy felvegyék a kapcsolatot a megyével, ahol a páciens lakik, és onnan kérjenek segítséget.

Ezért fontos, hogy az emberekben tudatosuljon, mekkora jelentősége van a gesztusuknak, hiszen életeket menthetnek meg vele. A 450 ml-es egység vérből, amit levesznek a véradáskor, három komponenst választanak szét, tehát egy donor három betegen segíthet. 

A véradás teljesen biztonságos, a központban odafigyelnek a távolságtartásra vonatkozó előírások betartására, a bejáratnál minden véradó kezet fertőtlenít, megmérik a testhőmérsékletét, új maszkot kap, egyszer használatos papucsot húz a lábbelijére. A járványügyi szabályok betartása mellett egy kérdőívet is ki kell tölteniük a véradóknak, amelyben az egészségi állapotukról, illetve arról kell nyilatkozniuk, hogy az utóbbi időben volt-e kapcsolatuk koronavírussal fertőzött személlyel. A véradásra nem kell telefonon előre bejelentkezni.

Amellett, hogy gesztusával életet ment, a donor szempontjából számos előnnyel jár a véradás, ugyanis a központban elvégzik a vérminta vizsgálatát, tehát egy átfogó vérképet kap kézhez, ami az egészségi állapotát tükrözi. Amennyiben fény derül valamiféle betegségre, értesítik róla, és felkérik, hogy jelenjen meg ismét a vérközpontban, hogy megismételhessék a vizsgálatot. A véradóknak ugyanakkor hét étkezési utalvány jár, valamint egy hónapig 50 százalékos kedvezmény egy vonalra a helyi tömegközlekedési eszközökön, illetve szabadnap a véradás napjára.

 Két véradás között legalább két hónapnak kell eltelnie, a férfiak évente ötször, a nők legfeljebb négyszer adhatnak vért. Nem adhatnak vért számos krónikus betegségben szenvedők, sem pedig azok, akiket magas vérnyomással kezelnek. Az alacsony vérnyomás szintén kizáró ok. Akik műtéten estek át, a beavatkozás után hónapokig nem lehetnek donorok. Akik kitetováltatták magukat vagy piercinget lövettek a testükbe, a beavatkozást követően hat hónapig vannak a tiltólistán. A nők terhesség alatt, szülés után, illetve azután sem, amíg anyatejjel táplálják a gyereküket, valamint a menstruációs ciklus idején sem jelentkezhetnek véradásra. Az alsó testsúlyhatár jelenleg a nők esetében 50 kiló, a férfiak 56 kg fölött adhatnak vért. Kizárólag 18 éven felüliek válhatnak donorrá, a felső korhatár 60 év. Ha az egészségi állapota engedi, 60 év fölött is adhat vért valaki, viszont a 62–65 év közöttiek csak évente háromszor.

Oltás után várni kell, amíg vért adhatunk

Mivel zajlik a koronavírus elleni oltási kampány, jó, ha az emberek tudják, hogy az oltás után egy ideig várni kell, amíg véradásra jelentkezhetnek, a Pfizer és Moderna vakcinák esetében az első, illetve a második adag után is el kell telnie 7 napnak, az AstraZeneca, valamint Johnson & Johnson vakcinák esetében 28 nap elteltével válhat valaki donorrá – tudtuk meg a szóvivőtől.