A monetáris unió egyik legjelentősebb építésze volt Lámfalussy Sándor
Az európai monetáris unió egyik legjelentősebb építészének nevezi kedden megjelent számában a Financial Times brit gazdasági, politikai napilap európai kiadása a szombaton elhunyt Lámfalussy Sándor (Alexandre Lamfalussy) magyar származású közgazdászt.
Az európai monetáris unió egyik legjelentősebb építészének nevezi kedden megjelent számában a Financial Times brit gazdasági, politikai napilap európai kiadása a szombaton elhunyt Lámfalussy Sándor (Alexandre Lamfalussy) magyar származású közgazdászt.
A nekrológban a lap felidézi a professzor pályafutását, s megjegyzi, hogy az Európai Központi Bank elődjének vezetőjeként már a kilencvenes években tisztában volt azzal, milyen kihívásokkal kell majd utódainak szembenézniük.
A nekrológ úgy értékeli, hogy Lámfalussy szaktudása és Helmut Kohl német kancellár politikai ambíciója jó kombináció volt egy olyan időszakban, amikor a monetáris unió ötlete nem volt túl népszerű sem Bonnban, sem máshol.
Lámfalussy Sándor a lap szerint olyan szakértő technokrata volt, aki felismerte, hogy az eurózóna jegybankárának a reálpolitika útvesztőjében is ki kell ismernie magát.
„Mint sokan, akik átélték a második világháborút, Lámfalussy is az európai politikai és gazdasági integráció erős támogatója volt. Briliáns elméjét lágy szavú és udvarias modorral ötvözte mindvégig karrierje során” – idézi a lap Lámfalussy Sándor egyik utódát, Jaime Caruanát, a Nemzetközi Fizetések Bankjának főigazgatóját.
A La Libre Belgique arról ír, hogy Lámfalussy Sándor szombaton, az Európa-napon hunyt el, s fia, aki a lap újságírója, hétfőn azt magyarázta a kollégáknak, hogy ez jelképértékű. Belgium második legnagyobb példányszámú francia nyelvű napilapja szerint a professzor nemcsak briliáns akadémikus, hanem nagy európai is volt.
A lap felidézi, hogy Lámfalussy a kommunizmus elől menekült Bécsen és Münchenen át Belgiumba, ahol a leuveni katolikus egyetemen folytatta közgazdasági tanulmányait, majd Oxfordban doktorált, és a tanítás mellett a bankok világában helyezkedett el, Brüsszelben. A hetvenes években a baseli Nemzetközi Fizetések Bankjához került, amely a közvélemény előtt kevésbé ismert, de a bankrendszerben fontos szerepet játszó, tekintélyes intézmény. Lámfalussy Sándor ennek vezetőjeként került a kor monetáris és pénzügyi vitáinak középpontjába.
Egy korábbi kollégáját idézve a lap azt írja: Lámfalussy mindig világosan fejezte ki magát, és sokszor vitatott álláspontot képviselt, de az idő azt igazolta, hogy a legtöbbször jobban és távolabbra látott, mint a többiek.
A lap megjegyzi, hogy Lám-falussynak veszélyes időszakban kellett nekilátnia az euró bevezetésének előkészítéséhez, sem a pénzpiaci körülmények, sem a tagállamok hozzáállása nem volt kedvező, a projekt mégis sikerrel járt.
A La Libre Belgique kiemeli, hogy szakértelme mellett két tulajdonság tette még Lámfalussy Sándort rendkívüli személyiséggé: az erkölcsi feddhetetlenség és a jóindulat.
Juncker mély szomorúságának adott hangot
Mély szomorúságának adott hangot Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Lámfalussy Sándor halála miatt. Juncker hétfői közleményében kiemelkedő európainak és tehetséges közgazdásznak nevezte a magyar származású szakembert.
„Szeretnék tisztelegni e megingathatatlan becsületű és meggyőződésű ember előtt, akinek intellektusát, szakértelmét és bölcsességét fájóan hiányolja mindenki, aki ismerte” – áll a luxemburgi politikus által kiadott kommünikében.
„Alexandre az európai projekt szenvedélyes, elkötelezett és hozzáértő építője volt” – húzza alá nyilatkozatában Juncker.
Lámfalussy Sándor portréja
Lámfalussy Sándor Kapuváron született 1929. április 26-án. Magyarországot 1949-ben hagyta el.
Gyakran nevezik az „euró atyjának”, mert nagy szerepet játszott a közös európai valuta megteremtésében. A Delors-bizottság tagjaként (1988-1989) részt vett az Európai Monetáris Unió megvalósítási tervének kidolgozásában, majd 1994. január 1-jétől 1997. június 30-ig az Európai Központi Bank elődjének szánt, frankfurti székhelyű Európai Pénzügyi Intézet első elnöke volt.
Lámfalussy Sándor az európai értékpapírpiacokat szabályozó „bölcsek tanácsának” vezetőjeként (2000–2001) az európai tőkepiac-szabályozással kapcsolatban dolgozott ki javaslatokat. Egyik fia, a La Libre Belgique című napilapnál dolgozó Christophe Lamfalussy elmondta: apja az elsők között volt, aki bizalmatlanná vált a piacokkal szemben, és spekultatív buborékok kialakulására figyelmeztetett, erősen ajánlva a pénzügyi rendszerek jobb szabályozását.
Érdemeinek elismeréseként Lámfalussy Sándor a belga királytól 1993-ban bárói címet kapott, 1999-ben a francia Becsületrend parancsnoki fokozatát vehette át. 1995-ben a budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem díszdoktora lett, 1998-tól a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, 1999-től Orbán Viktor miniszterelnök gazdasági tanácsadó testületének elnöke volt, 2001-ben a Corvin-lánc kitüntetettje lett.
2008-ban megkapta az MTA Wahrmann Mór-emlékérmét, ugyanabban az évben a Sólyom László államfő által életre hívott magyarországi oktatás lehetséges fejlesztésének és a korrupció problémájának elemzésére létrejött Bölcsek Tanácsának tagja lett, 2013-ban megkapta a Magyar Szent István Rendet.