Múzeumok közötti együttműködés

Július 6–11. között Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója Kínában járt egy országos küldöttséggel. Az utat a Külügyminisztérium kezdeményezésére a Román Nemzeti Múzeum szervezte, célja a Kína és Románia közötti kulturális kapcsolatok elmélyítése volt. A bukaresti múzeum szervezett egy gyűjteményes kiállítást Kínában Románia kincsei címmel, amely bemutatta az ország történelmi hagyatékát. Ennek előzményeként két évvel ezelőtt volt egy olyan kiállítás Bukarestben, amely Kínát ismertette. A Maros Megyei Múzeum néhány, megyénk területéről előkerült tárggyal egészítette ki a tárlat anyagát. 

Soós Zoltán lapunknak többek között elmondta, hogy a vándortárlat első állomása Pekingben volt, most az anyagot átvitték Csengdu városába, Szecsuán tartomány székhelyére. A tartomány területileg kétszer akkora, mint Románia, Csengduban és környékén mintegy 24 millióan laknak. Érdekes volt betekinteni abba, hogy miként működik egy ekkora ország és tartomány művelődési apparátusa. Csengdunak több ezer éves a múltja, a kínai kultúra alakulásában is nagy szerepe volt, mivel fejlődését annak köszönhette, hogy a hajdani Selyemúton épült ki. Hogy miként fejlődik ma Kína, igazolja az is, hogy a város lakossága 1990-ben 6 millió volt, ma pedig 24 millió. Gyakorlatilag egy új várost építettek fel ennyi idő alatt, a legkorszerűbb infrastruktúrával, metróval, a lakótelepi épületek alatti garázsokkal, nagyon sok zöldövezettel. 

– Érdekes volt látni a szervezettséget, a fegyelmet és azt, hogy miként működnek a kulturális intézmények. Négy múzeumot látogattak meg. Az egyik egy volt tábornoknak, Liju Bejnek a szentélye, míg a másik a Han dinasztia egyik császárának a temetője. A múzeumok 2000 után épültek, több ezer négyzetméteres komplexumok. A Csengdu tartományi múzeum, amely vendégül látta a romániai kiállítást, 2007 óta létezik. A kommunista korszakról nem találtunk anyagot a tárlókban, visszatértek a régi hagyományokhoz, a XVI–XIX. század között uralkodó utolsó nagy császári Csin dinasztia emlékeit ápolják, de jelen vannak más korszakok, dinasztiák emléktárgyai is. Fantasztikus tárgyakat őriznek, például i.sz. III. századi brokát- és selyemdarabokat, ugyanakkor a mai kínai írásjel legősibb leletei is itt találhatók. Feltártak egy háromezer éves kultikus helyet, ahol elefántcsontokat, jádekincseket találtak. Érdekessége az, hogy egyetemista-bentlakást akartak építeni, és az alap ásásakor fedezték fel a régi város maradványait. A feltárás után pedig egy óriási múzeumot létesítettek, mert fontosabbnak tartották a történelmi örökség bemutatását, mint a bentlakás megépítését, aminek valószínűleg más helyet kerestek. Itt találtak meg egy teknősbékapáncélba vésett írásjelet. 

A másik meglátogatott hely a 2009-ben épített Csengdu városi múzeum, ami kétszer akkora, mint a marosvásárhelyi Kultúrpalota. Ebben a kerámiaművészettől a selyemszövésig sok minden megtalálható, néprajzi részleg is van, amely a XIX. századi népviseletet is ismerteti. Ebben a tartományban él a világ egyik legritkább és védettebb állata, a panda medve, a múzeumben részletes információkat találni róla. 

Itt állt a császári palota is, amelyet Mao elnök leromboltatott és helyébe kiállítócsarnokot építtetett, ahol a forradalom vívmányait mutatták be. Érdekes módon a tábornokokhoz, költőkhöz kötődő emlékhelyeket nem bántották. Időközben technológiai múzeumot rendeztek be, amely viszont már a jövőbe mutat. Előtte még mindig áll a nagy vezér szobra, akinek még mindig megvan a kultusza. Igaz, az átlagkínaiak már tisztában vannak azzal, hogy rengeteg szenvedést okozott számukra. 

Rendkívül fejlett technológiával rendelkeznek, multimédiás tárlatokat, kiegészítő eszközöket használnak, ez elleshető, azonban igen sok pénzbe kerül. A kínai központi kormányzat több millió eurót szán egy múzeum megépítésére, fenntartására, és ezért léphetnek ezen a téren is. Ott nem tulajdonítanak jelentőséget az időszakos kiállításoknak, inkább a helyi történelmet ismertető állandó tárlatokat helyezik előtérbe. Nálunk ez fordítva van, hiszen kevés anyagi fedezet mellett csak így tudjuk megoldani, hogy a raktáron levő anyagok is bemutatásra kerüljenek. 

Nagyon fegyelmezett a közlekedési kultúra, különleges volt számunkra az ottani gasztronómia és sok minden, aminek több ezer éves múltja van, ugyanakkor konfliktusmentesen beágyazódik a jelenbe. 

Hogy ez a kapcsolat folytatódike, illetve van-e esélye annak, hogy a kínai kultúrából, múltból ízelítőt kapjanak a marosvásárhelyiek is, Soós Zoltán elmondta, határozottan kifejezte szándékát, hogy a Maros Megyei Múzeum is vendégül lásson akár egy olyan vándortárlatot, amely a tartományt mutatja be, ettől a partnerek nem zárkóztak el, csak tudni kell azt is, hogy egy ilyen rendezvény előkészítése akár három évig is eltarthat a bürokrácia miatt.