Napirenden a klíma-megállapodás és az USA kilépése

A klíma-megállapodásról és az USA kilépéséről vitázik, és a végrehajtási lépésekről szavaz az Európai Parlament e heti strasbourgi plenáris ülésén. Emellett kedden szavaz a kohéziós politikáról, a Glifozát növényvédő szer engedélyeztetéséről, a Panama-papírokról és Máltáról. 

A képviselők szerdán vitatják meg az USA tervezett kilépését a párizsi klíma-megállapodásból és még aznap szavaznak a 2030-as kibocsátás-csökkentési célok végrehajtását lehetővé tévő jogszabályokról. 

A párizsi megállapodás értelmében az EU 2030-ra 30%-kal csökkenti szén-dioxid-kibocsátását a 2005-ös szinthez képest. A most szavazásra bocsátott jogszabály az uniós vállalást kötelező érvényű nemzeti célokra bontja le – olyan területeket érintve, mint a mezőgazdaság, közlekedés, építőipar és hulladékkezelés, amelyeket az EU szén-dioxid-piaca ugyan nem fed le, de az uniós üvegházhatású gázkibocsátás 60%-át adják.

Egyszerűbb energiafogyasztási címkézés jön

A háztartási gépek energiafogyasztását ezentúl egy A-tól G-ig terjedő skála jelzi a régi A+/A++/A+++ jelzések helyett.

Kedden vitázik és szavaz az EP arról a Tanáccsal kötött megállapodásról, amelynek köszönhetően 2019 végétől világosabb jelzések segítik a fogyasztókat az energiatakarékos háztartási gépek kiválasztásában.

Harmincéves az Erasmus 

A Parlament a több mint kilencmillió embert külföldi tanuláshoz, önkéntességhez és munkához segítő Erasmus program harmincadik születésnapját ünnepli Strasbourgban. 

Antonio Tajani és Jean-Claude Junker kedden hivatalos díjátadóra várnak 33 erasmusos diákot – minden részt vevő országból egyet. Az eseményen ott lesz Petra Kammerevert, az oktatási és kulturális bizottság elnöke és Navracsics Tibor oktatásért felelős uniós biztos is, akik 10.30-tól az EP elnökével kiegészülve közös sajtótájékoztatót tartanak. Az ünnepség keretében kiállítást és vitát is tartanak. Az Erasmus 1987-es indulása óta egyszerű diákcsereprogramból tanárcserét, önkéntességet, szakképzést is magában foglaló komplex rendszerré bővült, amelyben több mint kilencmillióan vettek részt. 

Vita: június 13., kedd

Csökkenteni kell a férfiak és nők nyugdíja közötti 40%-os különbséget

A férfiak és nők foglalkoztatási aránya és bére között tátongó szakadék ellen sokkal többet kell tenni, különben a nyugdíjakban mutatkozó 40%-os különbség csak nőni fog.

2014-ben a férfiak és nők nyugdíja közötti különbség uniós szinten 39,4% volt, az elmúlt öt év során a differencia a tagállamok felében nőtt. A legkisebb különbséget Észtországban (3,7%), míg a legnagyobbat (48,8%-ot) Cipruson mérték. A különbség okai a munkaerőpiacon keresendők: sokkal több nő dolgozik részmunkaidőben, alacsonyabb az órabérük, és kevesebb szolgálati idejük gyűl össze a gyermekgondozás és a család miatt.

A képviselők javaslatai: a munkaerőpiaci hozzáférést akadályozó diszkrimináció csökkentése, az egyenlő munkáért egyenlő fizetés elvének tiszteletben tartása, a hosszabb szolgálati idő és a munkahelytől távol töltött évek csökkentésének ösztönzése, több flexibilitás a gyermekkel otthon maradó, családtagot ápoló nőknek, a nyugdíjrendszer korrekciója a legsérülékenyebb csoportok érdekében. 

Vita: június 12., hétfő, szavazás: június 14., szerda

Vita a júniusi uniós csúcsról 

A képviselők szerdán reggel a migrációval, biztonsággal és védelmi együttműködéssel foglalkozó június 23–23-i uniós csúcsról vitáznak a Bizottság elnökével, ahol a Brexit-tárgyalásokról is szó lesz.

Az EP május végén felszólította a tagállamokat, hogy tartsák be a menedékkérők áthelyezésével kapcsolatos ígéreteiket, főleg ami a gyermekeket illeti. A Parlament szeretné alaposan megreformálni a dublini rendszert is. A képviselők támogatják a fokozott védelmi együttműködést és az európai polgárok védelmében tényleges politikai elköteleződést, több forrást, fokozott információcserét és együttműködést várnak a tagállamoktól.

Európa kulturális fővárosai 2020 és 2033 között

Az EP szerdán dönt Európa 2020 és 2033 közötti kulturális fővárosairól.

Minden évben két ország jelölhet egy-egy helyszínt Európa kulturális fővárosának. A Parlament a héten a kulturális fővárosoknak otthont adó országok listájáról szavaz, amiről a Tanáccsal kötött nemrég megállapodást. Magyarország 2023 első felére jelölhet fővárost.

2016-os jelentés a Nyugat-Balkánról

Szerbia és Koszovó tavalyi reformeredményeit vitatja meg az EP kedden Johannes Hahn bővítési biztossal, majd szerdán szavaz a Macedóniáról szóló jelentésről is.

A tavalyi évről szóló jelentésben a képviselők üdvözlik, hogy Belgrád és Pristina normalizálta a viszonyát, de az uniós tagság feltételének tartják, hogy a két ország kapcsolatát javító megállapodásokat ténylegesen hajtsák is végre. Szkopjénak az EP azt javasolja, hogy kötelezze el magát a jogállamiságot, igazságszolgáltatást, alapjogokat, belügyeket és szomszédsági viszonyt érintő átfogó reformok mellett.

Vita: június 13., kedd, szavazás: június 14., szerda

(Forrás: az Európai Parlament Tájékoztatási Irodája Magyarországon)