Német elemző: a növekedés beindítása a legfontosabb Görögországban
A görög állam pénzügyi összeomlása előtti utolsó pillanatban sikerült megegyezésre jutni az újabb mentőcsomag feltételeiről, a megállapodás azonban csak az első lépés, az új program pedig akkor lesz sikeres, ha újraindul a növekedés a görög gazdaságban.
A görög állam pénzügyi összeomlása előtti utolsó pillanatban sikerült megegyezésre jutni az újabb mentőcsomag feltételeiről, a megállapodás azonban csak az első lépés, az új program pedig akkor lesz sikeres, ha újraindul a növekedés a görög gazdaságban – véli a tekintélyes berlini DIW gazdaságkutató intézet elnöke, aki szerint különleges gazdasági övezeteket kell kialakítani Görögországban, az államadósság törlesztésének menetrendjét pedig a mindenkori gazdasági növekedéshez kell igazítani.
Marcel Fratscher egy csütörtöki berlini háttérbeszélgetésen hangsúlyozta, hogy egy hétnél is kevesebb idő maradt a görög államcsőd elhárításához, ugyanis amennyiben Athén július 20-án nem törleszti az Európai Központi Banknak (EKB) tartozása esedékes, 3,5 milliárd eurós részletét, az EKB kénytelen megvonni a görög bankoktól a hozzáférést a vészhelyzeti likviditási támogatási (ELA) rendszer forrásaihoz. Ez rövid időn belül a bankrendszernek a gazdaság egészét és az államháztartást is magával rántó összeomlását eredményezné. Ezért a következő napok első számú kihívása az újabb mentőcsomag összeállításáig tartó időszakot áthidaló finanszírozás biztosítása.
A második kihívás a pénzügyi közvetítő rendszer működőképességének helyreállítása. Ezért az új mentőcsomagból nagyjából 25 milliárd eurót a bankok megerősítésére kell majd fordítani.
Mindez azonban csupán arra szolgál, hogy Görögország elkerülje az összeomlást. A válság enyhülését csak a gazdasági növekedés beindulása hozhatja el, ezért az új mentőcsomaghoz a vállalkozási környezet javítását szolgáló reformokat kell kapcsolni, és végrehajtásukat következetesen számon kell kérni, mert a munkanélküliség csak akkor indul csökkenésnek, a jövedelmek és az állami bevételek pedig emelkedésnek, ha élénkül a vállalkozások tevékenysége – emelte ki Marcel Fratscher.
Az év elején még biztató volt az összkép, az előrejelzések arról szóltak, hogy a hazai össztermék (GDP) az idén 2 százalékkal növekedik és pozitív lesz az államháztartás adósságszolgálat nélkül számolt mérlege. Jelenleg viszont úgy tűnik, hogy a GDP újabb 4 százalékkal csökken és deficites lesz az államháztartás. A helyzet romlásának és a finanszírozási szükséglet drámai emelkedésének oka a januárban hivatalba lépett Sziriza-kormány „elhibázott taktikája” a nemzetközi hitelezőkkel folytatott tárgyalásokon – mondta a DIW elnöke.
Úgy vélte, hogy az euróövezeti partnerek a hétfőn kötött megállapodással „nagyvonalú” ajánlatot tettek Athénnek, és a megállapodás Németországnak és az egész Európai Uniónak jó. Tiszteletet érdemel Angela Merkel kancellár és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter, hiszen a német média és a közvélemény jelentős részével szembefordulva az euróövezet egységének megőrzéséért küzdöttek – tette hozzá.
A DIW elnöke szerint a Schäuble-féle javaslat az euróövezeti tagság ideiglenes feladásáról csupán taktikai okokból került elő, a nyomásgyakorlás eszközeként szolgál. Hangsúlyozta, hogy a pénzügyminisztériumi felvetés nem tekinthető a német kormány hivatalos javaslatának, ezt mutatja, hogy Angela Merkel egy szóval sem állt ki mellette nyilvánosan.
Az euróövezet elhagyása (Grexit) nem is lenne célszerű, mert nem orvosolná Görögország két legfőbb gondját, az állami intézményrendszer nem megfelelő működését és a gazdaság gyenge versenyképességét – emelte ki Marcel Fratscher, rámutatva, hogy nemigen vannak olyan görög termékek és szolgáltatások, amelyekkel egy új, saját deviza és önálló árfolyampolitika révén számottevő javulást lehetne elérni a görög gazdaság egészében.
Az viszont biztos, hogy az államadósság terhe elviselhetetlen, de erre sem a Grexit a legjobb megoldás, hanem inkább a törlesztés menetrendjének hozzáigazítása a mindenkori gazdasági növekedéshez – mondta a kutatóintézet vezetője.
Azzal a véleménnyel kapcsolatban, hogy már az első két görög mentőprogram is haszontalan volt, és a harmadik sem lesz sikeres, hangsúlyozta, hogy Görögország még súlyosabb válságba zuhant volna a nemzetközi hitelezők támogatása nélkül, és a hiba nem a programokban volt, hanem azok végrehajtásában, ezért pedig a három kormány felelős, amely 2010 óta vezette az országot. Ugyanakkor Görögországban az utóbbi 5 évben így is több előremutató és mélyreható átalakítást vittek véghez, mint a megelőző 50 évben összesen, és az athéni vezetés teljesítménye nemzetközi összevetésben is kiemelkedő. Ezt jelzi a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) kimutatása, amely szerint az utóbbi években a fejlett ipari államok közül Görögországban hajtották végre a legtöbb reformot – mutatott rá Marcel Fratscher.
A hatékony államigazgatás, a gazdasági növekedést ösztönző, beruházásbarát környezet kialakítása azonban hosszabb távú, évtizedes folyamat, de Görögországnak azonnali „impulzusra”, lendületre van szüksége, hogy a lefelé tartó spirálból kikerülve a növekedés útjára léphessen. Ennek eszköze lehet a különleges gazdasági övezet intézményének bevezetése – mondta a DIW vezetője, aki szerint olyan térségeket kell kialakítani, amelyekre nem terjed ki a túlburjánzó és rosszul működő görög bürokrácia, és így a vállalkozások függetlenül, szabadon hajthatnak végre beruházásokat.
