Már négy éve, hogy itthagytál egyedül engem, de szívemben őrzöm drága szép emlékedet, mint egy drága kincset.
Akit éveken át annyira szerettem, nem lehet többé soha már mellettem, a drága feleségem, ZSUZSIKA.
Amit benned megtaláltam, nem találom senkiben, akit elvesztettem, nem pótolja senki sem. Bárhogy is jön a szép, áldott húsvét, örömömet, boldogságomat a koporsódba zártad, elvitted magaddal a gyászos temetőbe, a hideg, fekete földbe. Üres lett a házam, ágyad, helyed, nincsen kivel megosszam bánatom. Húsvét a szeretet ünnepe, az asztalod mellett állok egyedül, ahová nem ülök le sohasem nélküled.
Kimegyek a temetőbe, ott ketten leszünk, virágot viszek a néma sírodra, könnyeimmel öntözöm meg a fejfádat, drága jó kincsem, de nem szólsz, nem kérded meg, hogy vagyok egyedül.
Fájó szívvel emlékezem a drága jó feleségemre, PÁL ZSUZSÁNNÁRA szül. Moni, a küküllődombói iskola magyar szakos tanárnőjére, akit a kegyetlen halál április 9-én négy éve elragadott tőlem. Szívemben sohasem leszel halott, mindig élsz és élni fogsz.
Legyen csendes pihenésed, nyugodjál békében! Isten veled, drága jó Zsuzsikám!
Szívemben megmarad a hit, a remény, a szeretet.
A te bánatos férjed, Józsi, akit imádtál.
*
Nem vársz már minket ragyogó szemekkel, nem örülsz már nekünk szerető szíveddel. De egy könnycsepp a szemünkben érted él, s bennünk él egy arc, egy végtelen szeretet, amit tőlünk soha senki el nem vehet. Telhetnek hónapok, múlhatnak az évek, szívből szeretünk s nem feledünk soha téged.
Fájdalommal emlékezünk életünk legszomorúbb napjára, április 9-ére, amikor négy éve búcsú nélkül itthagyott drága édesanyánk, PÁL ZSUZSÁNNA szül. Moni.
Emléke legyen áldott, pihenése csendes!
Emlékét őrzi két bánatos fia: Attila és Laci, két menye és unokái: Robika és Norbika. (-I)
A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb
felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt:
Adatvédelmi
tájékoztató
