„Székelyföld autonómiájáról nem mondunk le!”

Megemlékezés és menetelés a székely szabadság napján

– Azért vagyunk itt, hogy ismételten hitet tegyünk a székely szabadságeszmény mellett. Azért vagyunk itt, hogy ország és világ előtt megerősítsük: Székelyföld autonómiájáról nem mondunk le! Azért vagyunk itt, hogy megerősítsük a magunk közösségét, hogy új lendületet adjunk a csüggedőknek, hitet a kétkedőknek, és tanúságot tegyünk arról, hogy a székelyek élni akarnak, és szülőföldjükön, a székely hazában tervezik a jövőt – jelentette ki  Izsák Balázs tegnap a Székely vértanúk emlékművénél tartott megemlékezésen.

A Székely vértanúk emlékművénél egybegyűltek az 1854. március 10-én, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc iránti hűségükért vértanúhalált szenvedett bágyi Török Jánosra, martonosi Gálffy Mihályra és nagyváradi Horváth Károlyra, valamint a császári önkény sepsiszentgyörgyi áldozataira, Bartalis Ferencre és Váradi Józsefre emlékeztek.

Ideje volna már végkép megszabadulni Ceauşescu gyászos örökségétől

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke kijelentette: – Éppen 165 éve annak, hogy 1854. március 10-én,  itt a Postaréten, a leggyalázatosabb halálnemre ítélve, bitófán kivégezték székely vértanúinkat, a Makk-féle összeesküvés legnagyobb rangú székelyföldi vezetőit. Bizonyság vagyunk reá, akik ma – és évről évre – összegyűlünk, hogy példájuk örökké él, és a bitófán értünk elszenvedett kereszthalálukért a feltámadott Krisztus által örök életet érdemel. Velük és Sepsiszentgyörgyön kivégzett sorstársaikkal együtt valljuk, hogy: „Itt élned, halnod kell!”.

Távoli analógiának tűnő, de teljes mértékben ideillőnek nevezte, hogy „ártatlanul börtönt szenvedő székely politikai foglyaink, Beke István és Szőcs Zoltán igaztalan elítélésével és meghurcolásával a Habsburgok helyébe lépett nacionalista-posztkommunista főhatalom szintén a megfélemlítés elrettentő erejét veti be jogaiért, szabadságáért és autonómiáért kiálló székely népünk és egész erdélyi magyarságunk ellen. Immár száz esztendeje ezt teszi velünk a mindenkori többségi román hatalom – ahelyett, hogy közös hazánk/országunk javára szövetségre lépne velünk” – mondta Tőkés. 

Kijelentette: „Harminc éve, hogy megszabadultunk a Ceauşescu-diktatúrától. Ideje volna már végképpen szabadulnunk gyászos örökségétől is. A románoknak és a magyaroknak közös érdeke ez. Az EU-elnökségből fakadó kötelezettsége országunknak, hogy az általa meghirdetett kohézió – mint közös európai érték – alapján ismerje el és hagyja élni Székelyföldet mint önálló európai nemzeti régiót!”

„Követeljük Beke István és Szőcs Zoltán felmentését és szabadon bocsátását! Követeljük a tanügyi, a székely területi és a magyar kulturális autonómiát, Partium különleges területi jogállását! Követeljük a magyar orvostudományi és gyógyszerészeti egyetem maradéktalan helyreállítását!” – nyomatékosított az EMNT elnöke.

A rendezvényen felszólalt a Baszk Nemzeti Párt képviselője, Jose Mari Etxebarria,  szavait Csortán Márton tolmácsolta. Beke István üzenetét Szabó Nándor SZNT-küldött olvasta fel. Dabis Attila, az SZNT külügyi megbízottja, akit három éve kitiltottak Romániából, videóüzenetben szólt az egybegyűlt székelyekhez. Potápi Árpád János, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára is közleményben üzent. „Székelyföld autonómiájának kérdése minden magyar ember ügye, fontos, hogy emellett minden lehetséges alkalommal szót emeljünk. Március 10-én, a székely vértanúk marosvásárhelyi kivégzésének évfordulóján különösen fontos, hogy minél nagyobb számban hallassuk a hangunkat, és közösen álljunk ki a székelység autonómiaigénye mellett”.

A székelyek ügye jó ügy 

 Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke tájékoztatta a résztvevőket, hogy az Európai Unió Luxemburgi Bíróságának csütörtöki ítélete semmisnek nyilvánította az Európai Bizottság 2013-as évi határozatát, amellyel elutasította a Székely Nemzeti Tanács nemzeti régiókra vonatkozó európai polgári kezdeményezését. Erről a Népújság pénteki számában már beszámoltunk.

Úgy fogalmazott, hogy a székelyek ügye jó ügy, és a jó ügyeket arról lehet felismerni, hogy ha győzedelmeskednek, akkor nincsenek vesztesek. 

„Mostani és jövőbeni remélt partnereinknek tudniuk kell, hogy egy félelem nélküli társadalmat képzelünk el, amely az állampolgárok teljes és  tényleges egyenlőségére épül, amelyben mindenki a köz javára használja alkotó energiáit. Következésképp a székely autonómiatörekvés nem jelent fenyegetést senki számára, hiszen a jogállamiság kiteljesítése és a demokrácia elmélyítése a célunk” – hangsúlyozta Izsák Balázs, majd felolvasta az SZNT kiáltványát, amelyet a tömeg közfelkiáltással fogadott el. Ebben a tüntetők tiltakoznak a román állampolgárságú magyarok elnyomása és a magyar közösség megfélemlítése ellen. Ugyanakkor hiteltelennek nevezik az EU soros elnökségét ellátó Románia jelmondatát („A kohézió európai érték”), és azzal vádolják a kormányt, hogy szándékosan elszegényíti a Székelyföldet.

Műsorvezető Kilyén László volt, Havadi Elza művésznő Sajó Sándor versét szavalta el, a korondi fúvószenekar Kossuth-nótákat játszott. 

A postaréti megemlékezés koszorúzással és a himnuszok eléneklésével ért véget. Ezt  követően a tömeg a prefektúra elé vonult, és Izsák Balázs átadta a prefektúra képviselőjének az SZNT kiáltványát. Este a Kultúrpalota nagytermében adták át a Gábor Áron-díjat, amelyet az idén a Sepsi OSK labdarúgóklubnak és a Székely Légió szurkolói közösségnek ítélt oda a Székely Nemzeti Tanács.