A szociális érzékenységet növelnék, nem a pénzt
2011-12-06 17:01:59
- Nagy Székely Ildikó
A civil szervezetek és a városvezetés közötti kapcsolat javításáról, a szociális szolgáltatások polgármesteri hivatal általi támogatásának növeléséről szervezett nyilvános meghallgatást néhány héttel ezelőtt Marosvásárhelyen a Kelet-európai Szaporodás-egészségtani Intézet, az újságírókat tömörítő Mediasind szakszervezet Maros megyei fiókja és a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztőségének érdekképviselete.
A civil szervezetek és a városvezetés közötti kapcsolat javításáról, a szociális szolgáltatások polgármesteri hivatal általi támogatásának növeléséről szervezett nyilvános meghallgatást néhány héttel ezelőtt Marosvásárhelyen a Kelet-európai Szaporodás-egészségtani Intézet, az újságírókat tömörítő Mediasind szakszervezet Maros megyei fiókja és a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztőségének érdekképviselete.
Az érintettek kilenc javaslatot nyújtottak be az erre a célra létrehozott szakértői bizottsághoz – melynek tagjai Iosif Puiu Ghidiu, Györfi Mária, Felicia Pop, Ioana Roman és Dorin Tinca –, az írásos dokumentumokból hetet szóban is ismertettek a fórumon. A meghallgatásról készült jelentést hétfőn délelőtt a Kelet-európai Szaporodás-egészségtani Intézet székhelyén hozták nyilvánosságra az illetékesek.
A helyi vezetés nem tud teljes mértékben eleget tenni a közösség szociális szükségleteinek, így a városnak szüksége van a – megfelelően képzett humán erőforrással és gazdag szakmai tapasztalattal rendelkező, a szükségletekhez kreatívan alkalmazkodó – nemkormányzati szervezetek szolgáltatásaira – fogalmazták meg november 3-án a javaslattevők, akik a továbbiakban arra is felhívták a figyelmet, hogy a civil szervezetek, ha nem is a társadalom egészéhez, de széles rétegekhez szólnak, ennél fogva partnerek lehetnének a helyi költségvetés összeállításában. A marosvásárhelyi szociális szolgáltatások térképe szerint az ilyen jellegű szolgáltatások 68 százalékát magánintézmények biztosítják, és a szolgáltatások mindössze 3 százaléka működik a köz- és magánszféra együttműködéseként – derül ki a fórumon elhangzottakat összegző jelentésből, amely arra is rámutat, hogy míg a – körülbelül 1700 személyt foglalkoztató – Maros Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság költségvetésének mindössze 15 százalékát költi a tulajdonképpeni szolgáltatásokra, a civil szervezetek anyagi forrásaikat majdnem teljes mértékben a szociális szolgáltatások működtetésére fordítják. A civilek és a helyi vezetés közötti együttműködés érdekében feltétlenül szükség lenne egy, a szociális szolgáltatások terén felmerülő szükségleteket és prioritásokat felmérő, a nemkormányzati szervezetek és a városvezetés közötti kommunikációt gördülékenyebbé tevő bizottság létrehozására, melyben a köz- és a magánszféra is képviselve lenne, illetve független szakértők is részt vennének – fogalmazták meg a meghallgatás résztvevői, akik a helyi költségvetésből szociális szolgáltatásokra kiutalt összegek növelésére, egyezmények és partnerkapcsolatok létrehozására, illetve társfinanszírozás esetén az alapítványok által biztosítandó 50 százalék 10 százalékra való csökkentésére is javaslatot tettek.
A dokumentumokat elemző szakértők elsősorban a mediátori és ellenőrző szerepet betöltő bizottság létrehozásának javaslatát támogatták, ugyanakkor megvalósíthatónak találták azt az ötletet is, miszerint a városi ünnepek során begyűlt összegek egy részét a szociális szolgáltatásokat nyújtó szervezetekhez irányítsák. Ugyanez lehetne a rendeltetése annak a 10 százalékos kedvezménynek, amelyben az évi adójukat március közepéig kifizető polgárok részesülnek.
