Újra megnőtt a Kis-Küküllőben a sókoncentráció

Katasztrófát idézett elő a meggondolatlan lépés

A parajdi bányafödém darabjainak beomlása és a helyszíni munkálatok miatt megnőtt a Korond-patak és a Kis-Küküllő sótartalma. Amint beszámoltunk erről, június 5-én délután összeült a Maros megyei katasztrófavédelmi bizottság, és a kialakult helyzetnek megfelelően meghozta a sürgős intézkedéseket, majd csütörtökön (12-én) újabbakat foganatosítottak. Az érintett településeken továbbra is készenléti helyzet van. 

Miért nőtt meg a folyóvíz sótartalma?

Petres Sándor, Hargita megye prefektusa csütörtökön a helyszínen az utóbbi két nap történéseit illetően a sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy három tényező vezetett a folyóvíz sótartalmának növekedéséhez. Az első: a szerdai nap folyamán a parajdi sóbánya födémjén volt néhány komolyabb beszakadási epizód, ami miatt sós víz került ki a bányából a patakba. A második: az építők, ahhoz, hogy dolgozni tudjanak a veszélyes zónában a csővezetékek lefektetésén – amin keresztül le lehet majd vezetni a patakot –, arra kényszerültek, hogy a patak vizét áttereljék egy másik kanálisba, amit nem izoláltak. Ennek a csatornának nagy a sótartalma, és ez is befolyásolta a patak sótartalmát. A harmadik: mivel az egész munkaterület el volt árasztva, veszélyeztette a technológiai út, a gépek, az emberek biztonságát, az építőcég arra kényszerült, hogy a felső fenékküszöböt egy másfél méteres szélességben megbontsa, hogy csökkenjen az általános vízszint. Ezek a tényezők együttesen vezethettek oda, hogy megnövekedett a Korond-patak sótartalma. A vízügyi hatóság szakemberei szerdán bejelentették, hogy vizet engednek ki a bözödi és a zetelaki tározóból, hogy hígítsák a Kis-Küküllő vizének sótartalmát. Ugyanakkor a Hidroelectrica által üzemeltetett művekből is engednek le vizet, hogy csökkentsék a Küküllő és a Maros vizének sószennyezettségét. A Hargita megyei prefektus szerint a sürgősségi munka folyamata kockázatokkal jár; úgy elvégezni, hogy csak kontrollálható következményei legyenek, nem lehet.

A sajtótájékoztatón jelen volt a Salrom sóipari vállalat vezérigazgatója, Constantin Dan Dobrea, aki hozzátette: a munkálatokat végző cég nem bontotta le teljesen a víz áramlását lassítani hivatott gátat, csak egy rést vágott rajta, hogy csökkenjen a vízszint, és tudjanak közlekedni az ideiglenes úton. Ha nem csökkentik a vízszintet, a földút bármikor beomolhat. „Ez veszélyeztetné a vállalat alkalmazottainak életét és a munkagépek épségét” – fogalmazott. A vezérigazgató szerint „extrém körülmények között” zajlik a munka, „nagy a nyomás és nagyok a kockázatok”, mivel sürgősen el kell terelni a patakot. Ha nem vágtak volna rést a gáton, nem tudták volna folytatni a patakelterelést. A döntést a munkálatokat végző cég hozta meg az út megmentése érdekében, és utólag tájékoztatta erről a hatóságokat – magyarázta Constantin Dan Dobrea.

Bíró Barna-Botond Hargita megyei tanácselnök vádjára reagálva, miszerint azért nőtt a víz sótartalma, mert a munkálatokat végző cég lebontotta a gátakat, és a szigetelés nélküli bypass-csatornába terelte a patakot, a Salrom vezetője azt mondta: ha a tanácselnök gyakrabban részt venne a megbeszéléseken, és sűrűbben járna terepre, napirenden lenne a történésekkel, és tájékozottan nyilatkozna.

Jelen volt a sajtótájékoztatón a román vízügyi igazgatóság műszaki igazgatója, Luci Ervin is, aki megerősítette, hogy észleltek halpusztulást a folyókon, de nem tudta megmondani, hogy a jelenség mennyire elterjedt és milyen mértékű.

Leállhatnak a vízüzemek, tartalékolni kell az ivóvizet 

Csütörtökön (június 12-én) délelőtt a Maros Megyei Prefektúra és a Maros Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség közölte, hogy a nap folyamán fokozatosan leállítják a dicsőszentmártoni vízműveket és a vezetékes vízszolgáltatást Dicsőszentmárton, Vámogálfalva és Szászbogács községekben, mivel a víz sótartalma károsíthatja a vezetékeket, és a víz is fogyasztásra alkalmatlan lenne. A dicsőszent-

mártoni vízüzem leállítását szerdán helyezték kilátásba. A helyzet óráról órára változott. A víz minőségét állandóan figyelemmel követik az illetékesek a folyó Gyulakuta és Dicsőszentmárton közötti szakaszán. 

A hatóságok azt ajánlották az érintett települések lakosainak, hogy tartalékoljanak vízkészletet. Az ISU, az Aquaserv és a helyhatóságok továbbra is biztosítják az ivó- és a háztartási vizet az érintett önkormányzatok területén. Arra figyelmeztetik a lakosságot, hogy ne fogyasszon a szennyezett folyóvízből származó elpusztult halat. És a készenléti helyzetre való tekintettel, mindenki feltétlenül kövesse a hatóságok utasításait. 

Gyulakutánál 3000 mg/l sókoncentrációt mértek

Tegnap kora délután Sipos Levente, az Aquaserv vízszolgáltató vállalat vezérigazgatója azt nyilatkozta a Népújságnak, hogy a dicsőszentmártoni vízművek leállítása a kora délutáni órákban még mindig függőben volt. 

– A csütörtökre virradó éjszaka folyamán, amikor leállítottuk a víz befolyását a gyulakutai vízműbe, a Kis-Küküllő sótartalma nagyon magas, literenként 3000 mg fölötti volt, a megengedett érték 250 mg/l. Ennek ellenére a gyulakutai vízművet nem állítottuk le, mert ez a víztartalékkal tovább működhetett. A Kis-Küküllőben a magas sótartalmú hullám a délután folyamán Küküllőszéplakon túl jutott. Széplak előtt mértünk, az ottani adatok azt sugallják, hogy valamivel kisebb értéket fog mutatni a víz Dicsőben. Egy adott szint alatt engedélyezzük a vízmű működését, de tiltást fogunk bevezetni bárminemű fogyasztásra. Csak higiéniai célokra lehet használni a vezetékes vizet! Emberi és állati fogyasztása tilos! Sajnos a parajdi adatok nem változtak, a víz ugyanolyan szennyezetten folyik lefele, mint szerdán. Ilyen katasztrofális szennyeződésre nem számítottunk, a patak jelenleg is nagy hozammal löki ki a sós vizet a bányából. Erre vonatkozó hivatalos információt azonban még nem kaptunk a Hargita megyei hatóságoktól. A Maros megyeiek szemszögéből nem az a fontos, hogy ki a hibás, ki okolható a nagymértékű szennyeződésért, hanem az, hogy hogyan kezeljük s hogyan oldjuk meg a helyzetet. Fel kell készülnünk arra, hogy még több ivóvizet tudjunk biztosítani a lakosságnak – tájékoztatott az Aquaserv igazgatója. 

400 köbméter víztartalék Vámosgálfalván

Balog Elemér, Vámosgálfalva község polgármestere elmondta, hogy a község egy 400 köbméteres víztartállyal rendelkezik, amiből 3-4 napra – az átlagfogyasztás kb. 85 százalékos szintjén – biztosítani tudják a lakosság vízellátását. Polgármesterként folyamatosan tartja a kapcsolatot a dicsőszentmártoni Aquaserv igazgatójával, s első kézből kap hírt arról, mikor áll le a vízüzem. 12-én a kora délutáni órákban ez még nem történt meg. Amikor a leállítás mellett döntenek, a hálózat dicsői kimeneténél lezárják a csapot és a szivattyúkat. A helyzet alakulását közlik a Vámosgálfalvi Polgármesteri Hivatal honlapján. Felkérik a lakosságot, hogy mosásra, tisztálkodásra, illemhely öblítésére nagyon takarékosan fogyassza a vizet. Minél jobban takarékoskodnak, annál hosszabb ideig tart a 400 köbméteres víztartalék. 

– Háztartási fogyasztásra – például főzésre – az Aquaserv biztosítja a vizet, jelenleg 6000 liter víz van tartalékolva, s további hét tartályt igényelt az önkormányzat, ezenkívül biztosítják a palackozott vizet. Egyelőre kontroll alatt tartjuk a helyzetet – fogalmazott Balog Elemér polgármester. 

„Nagyon sok fej fog lehullani” 

Mircea Fechet szerdai sajtótájékoztatóján arra reagált, hogy Tánczos Barna lemondásra szólította fel az Országos Vízügyi Igazgatóság (ANAR) és a Salrom vezetőit, mert a két állami vállalat engedély nélküli beavatkozásai miatt veszélybe került a Kis-Küküllő térségében élők ivóvízellátása. A tárcavezető elmondta, hogy az ANAR munkatársain nem lehet számonkérni a történteket, mert nem végeztek munkálatokat a térségben, azonban „nagyon sok fej fog lehullani akár az ANAR-nál, akár a Salromnál vagy a környezetvédelmi minisztériumnál”, miután a kormányfő ellenőrző testülete véglegesíti a jelentését a parajdi bányakatasztrófáról. Fechet meggyőződését fejezte ki, hogy csütörtökön vagy pénteken elkészül a parajdi események „percenkénti kronológiája”, és ebből kiderül majd, hogy kik dolgoztak a helyszínen, helyesen jártak-e el, és konzultáltak-e a helyzet kezelésébe bevont intézményekkel. Hozzátette, hogy az eddigi információk szerint a Korond-patak vizének áramlását lassító gátak egyikének elbontása miatt növekedett meg a Kis-Küküllő vizének sókoncentrációja.

Sajtótájékoztatóján a miniszter arra kérte a válság kezelésébe bevont intézményeket, hogy jobban hangolják össze a tevékenységüket. Majd megismételte azt az ígéretét, hogy az események kronológiája alapján számon lehet majd kérni a felelősöket.

A szerdán kialakult helyzetért a Salrom Országos Sótársaság és a Román Vízügyi Hatóság vezetőinek menesztését követelte Tánczos Barna kormányfőhelyettes. Szerinte a Korond-patak sótartalmának hirtelen növekedése az érintett vállalatok mulasztásának eredménye. Amennyiben az igazgatók nem távoznak önként, meneszteni kell őket – jelentette ki Tánczos Barna.

A Kis-Küküllőben mért magas sókoncentráció miatt a helyzet óráról órára változik. A katasztrófavédelmi felügyelőség és a prefektúra lapzárta után is adhat ki közleményt az új fejleményekről. 

Közlemény 

A hatóságok leállították a Kis-Küküllőn a gyulakutai vízüzem nyersvízkivételét. A vízmű jelenleg még az üzem területén lévő nyersvíztartalékokat használja. A következő órákban nem lesz ivóvíz-szolgálatatás Dicsőszentmártonban, Csüdőtelkén, Bábahalmán, Botorkán, Szászbogácson, Magyarsároson, Vámosgálfalván, Szőkefalván, Küküllőpócsfalván, továbbá Ádámoson és Küküllődombón sem. 

A kialakult helyzet következtében a Maros Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség áthelyezte a vízelemző laboratóriumot Gyulakutáról Dicsőszentmártonba, a mobil vezetőképesség-mérő berendezéseket pedig áttelepítették a Kis-Küküllő Dicsőszentmárton alatti szakaszára. 

A Maros Vízügyi Igazgatóság felveszi a kapcsolatot mélyfúrásokat végző cégekkel, és sürgősen megkezdik a megvalósíthatósági tanulmányhoz szükséges eljárásokat, és figyelemmel követik a Kis-Küküllőt. Amennyiben halpusztulást észlelnek, kihalásszák és megsemmisítik a halakat. 

A Marosvásárhelyi Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság nyolc csoportot állít fel, amelyek pékségeket, tejüzemeket, húsfeldolgozó üzemeket, vendéglátóipari létesítményeket stb. keresnek fel, hogy megvizsgálják, miként tudják biztosítani a működésükhöz szükséges vízmennyiséget, továbbá az igazgatóság ellenőrzi az érintett területen lévő állattartó gazdaságokat, hogy biztosítsák számukra a megfelelő vízellátást. 

A Maros Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság rendszeresen értesíti a mezőgazdasági termelőket a Kis-Küküllő vizének megnövekedett sótartalmáról, és felhívja a figyelmet arra, hogy a víz nem alkalmas öntözésre. Az igazgatóság halpusztulás esetén felveszi a kapcsolatot a halgazdaságokat működtetőkkel. 

A Maros Megyei Tanfelügyelőség június 16-tól Dicsőszentmártonban, Ádámoson, Szászbogácson, Gyulakután, Vámosgálfalván és a községhez tartozó településeken felfüggeszti a fizikai jelenléttel járó tanórákat, az országos vizsgák kivételével. 

A katasztrófavédelmi felügyelőség több ivóvíztartályt helyez ki, megnöveli a háztartási vízellátási pontokat, és gondoskodik arról, hogy a szükségleteknek megfelelő arányban, ellenőrzötten biztosítsák az embereknek és az állatoknak szánt ivóvízkészletet. 

Tegnap a marosvásárhelyi Aquaserv Rt. 36.000 liter ivóvizet szállított az érintett településekre. A fentiekre való tekintettel, azért, hogy a vízosztás zökkenőmentes legyen, arra kérik a lakosságot, hogy maradjon nyugodt, és észszerűen ossza be a vízkészletet. A kiosztott mennyiséget úgy igazítják, hogy minden állampolgár szükségletét kielégítsék. A méltányos elosztás érdekében a lakosság kövesse az intervenciós csapatok utasítását, a felelős szervek elsősorban az idősek, gyerekek és betegek számára biztosítsák a vízszükségletet az elosztópontoknál. 

Jelenleg 53 ivóvízelosztó pont üzemel, ezek száma folyamatosan az igényeknek megfelelően módosul. A következő új pontokat nyitották meg: Gyulakután a Fő út 128A, valamint az 561. szám alatti ház előtt, Kelementelkén a Fő út 31. szám előtt, Havadtőn a buszmegállóban. 

A megyei katasztrófavédelmi felügyelőség által a Rendkívüli Helyzetek Főfelügyelőségéhez küldött kérést követően, több településen a megyei felügyelőség tűzoltóautóit és tartálykocsijait mozgósították. A vízellátásba bekapcsolódtak más megyék tűzoltói is: Temes megyéből két 30.000 literes tartálykocsi (ivóvíz), Bukarestből és Ilfov megyéből egy 10 000 literes tartálykocsi (ivóvíz), Szilágy megyéből két teherautó, egyenként 7 000 liter vízzel (háztartási víz), Szeben megyéből egy 10.000 literes speciális jármű (ivóvíz), Máramaros megyéből egy 10 000 literes speciális jármű (háztartási víz), Bihar megyéből egy 12 000 literes speciális jármű (háztartási víz).

A jelenlegi ivóvízosztáson túl folyamatban van egy olyan program kidolgozása és alkalmazása, amellyel lefedik az érintett településeket. 

Tekintettel arra, hogy a dicsőszentmártoni városi kórház saját víztározóval rendelkezik, ezt folyamatosan ellátják ivóvízzel, így szó sem lehet a kórház bezárásáról.

Folyamatosan ellenőrzik (óránként, de ha a helyzet úgy hozza, akkor ennél gyakrabban) a vízminőséget, és a hatóságok minden új fejleményt és döntést nyilvánosságra fognak hozni. 

A lakosságot RO-ALERT üzenetekkel folyamatosan tájékoztatják a helyzetről. 

A Maros megyei katasztrófavédelmi bizottság megtesz mindent azért, hogy a központi és helyi hatóságokkal együttműködve a lehető legjobban csökkentse a parajdi katasztrófa következményeit.

(A Maros Megyei Prefektúra június 12-i 17 órai közleménye)