Vendég lesz a budapesti Nemzeti Színház

A mikházi Csűrszínház legközelebbi kiemelkedő rendezvénye a június 24–26. között zajló Csűrszínházi Napok. Sikerült az önkormányzatnak felújítani az épületet, az udvart is rendbe tették. Ez talán azt is jelenti, hogy méltó külsővel fogadhatja a falu az idén a budapesti Nemzeti Színház művészeit. 

Amint már hagyománya van, a Csűrszínházi Napok idei kínálatát is kiegészíti egy képzőművészeti tárlat. Marosvécs után Mikházára is elhozza dr. Madaras Sándor Nagy Pál marosvásárhelyi festőművész gyűjteményes kiállítását, amelyet fia, Vécsi Nagy Zoltán műkritikus nyit majd meg június 24-én, pénteken 18 órakor a helyi iskolában. 

Ezt követi 19 órától egy sziporkázó vígjáték a művelődési házban: Pozsgai Zsolt Liselotte és a május. A darab rendezője Harsányi Zsolt. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház két kiváló színművésze, Gecse Ramóna és Galló Ernő adja elő a – színművészeti egyetem Levél utcai termében már bemutatott – dinamikus, helyzetkomi-

kumban gazdag vígjátékot. Liselotte harmincas éveiben járó, boldogságot kereső nő, aki a nagy Őt keresi, ami az idő múlásával mind égetőbbé válik, de valahogy nincsen szerencséje. Párkeresési kísérletei, mintha átok hatására, sorozatosan és igen furcsa helyzetekben kudarcba fulladnak – a rendező a színdarab végére nyitva hagyja a kérdést. 

A budapesti Nemzeti Színház Tamási Áron Vitéz lélek című színdarabját hozza Mikházára. S bár Erdélyben nincs olyan színház, ahol ne dolgozták volna fel (legutóbb a Spectrum is műsorára tűzte) a történetet, érdekes lesz, hogy Vidnyánszky Attila, a Budapesten alkotó, de kisebbségi közegből származó rendező miként adja vissza Tamási sajátos erdélyi világát. A Nemzeti Színház által bemutatott darab, a Vitéz lélek 1940 októberében, közvetlenül az észak-erdélyi bevonulást követően született. Bemutatója 1941. január 25-én volt Pünkösdi Andor rendezésében, a Németh Antal vezette Nemzeti Színházban. A dráma az 1928-ban keletkezett Himnusz egy szamárral című elbeszélés alapján íródott: „…egyik legtökéletesebb remeke a novellairodalomnak” – mondja róla Németh László. A nemrég elhunyt Görömbei András pedig így jellemzi a művet: 

„Mennyi minden együtt van itt néhány lapon: háborús nyomorúság, állhatatlan hűtlenség, fájdalom, reménykedés, különcség, büszkeség, hatalmaskodás, és valamiféle természetes, mégis legendába illő szabadságvágy… Tiszta realitás és tiszta mese, miközben megjelenik benne a mítoszképző archaikus tudat is”. A „komoly játék” műfaji megjelölésű színdarab alapvetően különbözik a novellától. Nemcsak azért, mert a főhőst átkeresztelte a szerző, hanem mert a színműben, mely a második világháború idején született, az eredeti szamaras történet jelképisége már egészen más üzenetet hordoz. Míg a novellában az első világháborút megjárt frontharcos, Demeter Gábor alapélménye az, hogy lehetetlen visszatérnie oda, ahonnan elindult, Balla Péter története a visszatérés és az újrakezdés drámája. Annak az elbeszélése ez, hogy – Pilinszky szavaival élve – miként fogadja vissza „az ősi rend” a háború után hazatérőt. A maga korában Tamási ezzel a „programmal”, mely kardcsörtetés helyett arra buzdít, hogy „műveljük meg kertjeinket”, korántsem aratott osztatlan sikert. Alapállása akkor naivnak tűnt a kortársak szemében, de a történelem nagyon hamar bebizonyította, hogy a 20. század igazi katasztrófája a „kis világok” pusztulása, a hagyományos közösségek felszámolása lett – elég, ha csak a Ceauşescu-féle falurombolásra gondolunk. És ez a folyamat sajnos az 1990-es rendszerváltás után is folytatódik. Ettől örök és kortalan Tamási üzenete. Igazán érdekes lesz majd, hogy miként jön át a közönség felé a nemzeti színház színészeinek tolmácsolásával. 

Az előadás június 24-én, pénteken 21 órától lesz.

A szereposztás: Balla Péter – Trill Zsolt, Lázár – Horváth Lajos Ottó, Ambrus – Mécs Károly m.v., Rubold Ödön m.v., Boróka – Barta Ágnes e.h., Nikita – Reviczky Gábor, Sári – Nagy Anna m.v., Kristóf – Tóth László, Rozáli – Tenki Réka m.v., Trokán Nóra m.v., Panna – Tóth Auguszta, Csorba – Varga József, Büllents – Újvári Zoltán. Hangfelvételről közreműködő zenészek: Pál István (hegedű), Kiss Gy. László (tárogató, klarinét), Réman Zoltán (szoprán és alt szaxofon), Bognár András (ütő­gardon), Horváth Balázs (nagy­bőgő), Csergő Domokos (dobok, ütőhangszerek), Könczei Árpád (zongora, elektromos orgona). Gyerekek: Bátyi Domonkos József, Szabó Péter, Török Elek. Zeneszerző: Könczei Árpád, díszlettervező: Olekszandr Bilozub, jelmeztervező: Balla Ildikó, dramaturg: Szász Zsolt. Rendezőasszisztens: Herpai Rita. Rendező: Vidnyánszky Attila. 

Június 25-én, szombaton 18 órától különleges helyszínen, a Reneszánsz panzióban lesz színházi előadás, ahol B. Fülöp Erzsébet, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház színművésze a művészeti egyetem tanára által rendezett Neil Labute: Valami csajok, avagy egyszeröt című szállodai színdarabja látható. Ennek érdekessége, hogy a panzió egy szobájában játszódik majd a cselekmény. A Yorick Stúdió és a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház közös produkcióját előadják: Borbély B. Emília, a temesvári színház művésze és Kinda Szilárd, a Spectrum színház színésze. Az életszagú színdarab történetében sokan magukra ismerhetnek. Mert megtörténhet, hogy amikor már megvan mindenünk: karrier, csodaszép menyasszony és egy mesés jövő ígérete, hirtelen az az érzésünk támad, hogy elfelejtettünk valamit. Hogy valami talán lezáratlanul maradt. Tehát mit teszünk? Először is bepánikolunk. Aztán felhívjuk az összes volt barátnőnket. Valahogy így kezdődik a főszereplő, Guy odisszeája is, aki egy tiszta lelkiismeret reményében újrajátssza életének és múltjának meghatározó jeleneteit. 

A Csűrszínházban egészen különleges előadás lesz június 25-én, szombaton 21 órától. A Gyulai Várszínház, a Kaposvári Egyetem és a budapesti Nemzeti Színház közös produkciójaként Weöres Sándor Psyché című darabját láthatják az érdeklődők, szintén Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatójának rendezésében. Lázadás, szabadság, szerelem. Ami egyszerre fölszabadító és halálos, szárnyakat ad és összetör, elpusztít. Ezekről szól a tobzódó és szertelen Psyché. Weöres Sándor művészetének megfejthetetlen titoktára ez, amelynek buja és szemérmes erotikája magával ragadó, mélységes emberismerete lenyűgöző. Anyagi és szellemi, testi és lelki, valós és képzelt kísértések és kísértetek, tüllök és fátylak között, a közel és mégis távol érzetének tünékenységében nagyon személyes hangon szólalnak meg fiatalok. Az előadás különlegessége, hogy nem egy, hanem minden női szereplő Psyché, hiszen minden nőben ott él, szunnyad vagy kitörni kész a lázadó, szabadságra és szerelemre vágyó Psyché. Az előadás 18 éven felülieknek ajánlott. 

Különleges a vasárnap délelőtti előadás is, amelyet a Spectrum színház művészei mutatnak be. Török Viola ezúttal is a mese világába kalauzol el Hedry Mária Tündér Míra című mesejátékával, amelynek előkészületei a marosvásárhelyi kőszínházban zajlanak ugyan, de a romániai ősbemutató Mikházán lesz június 26-án 11 órától. Hedry Mária író, költő harmadik színpadi művének egyik fontos üzenete az, hogy óvjuk, vigyázzuk, becsüljük meg természeti értékeinket, különösen a tiszta vizet. Az előadás rendezője, Török Viola úgy érzi, bár ez egy 5–12 éveseknek szóló mesejátéknak készült, mondanivalója a szülőknek, a felnőtteknek is szól. „Az embernek néha az az érzése, hogy tényleg valami csodára van szükség ahhoz, hogy észhez térjünk. Minél modernebbek és ésszerűbbek vagyunk, annál inkább romboljuk a természetet. A mesejáték tanulsága szerint azonban a valóságban is lehetséges, hogy ha időben felhívjuk a gyermekek figyelmét erre a veszélyre, akkor talán ők majd egy olyan világban élhetnek, amelyben minden helyreáll” – mondja az előadásról a rendező. 

A szereposztás: Holnemvolt ország királya – Szélyes Ferenc, Tündér Míra, a leánya – Márton Emőke Katinka, Danika, a kisfia – Bakó Vilhelem Csanád, Jankó, a halászlegény – Sebestyén Hunor, Lodovico, a gonosz varázsló, Holnemvolt ország minisztere – Kinda Szilárd, Orsolya, a gyermekek dajkája – Szász Anna, Tóbiás, udvari bolond, kincstárnok – Kárp György, Rózsa királyné – Nagy Bea, Varangy, kígyó és a sárkány – Kovács Károly. Rendező: Török Viola, koreográfus: Ruszuly Ervin, hang- és fénytechnika: Incze Róbert, díszlet: Török Viola, jelmezek: Takács Tímea. 

Az előadásokra a jegyek – a vasárnapi kivételével – a Népújság titkárságán és a helyszínen válthatók. Telefon: 0749-016-679. A Tündér Míra című előadásra a Spectrum színház Rózsák tere 13. szám alatti székhelyén lehet jegyet váltani hétköznap 10 és 12 óra között. Ugyanebben az időszakban jegyet foglalni is lehet a 0744-301-875-ös telefonszámon. A fennmaradt helyeket a helyszínen értékesítik. A lefoglalt jegyeket előadás előtt egy órával kell kiváltani, ellenkező esetben a foglalás érvényét veszti.