Visszatérőben a Teleki-kastély
Gernyeszegi lakosok mesélték a Teleki család és a kastély történetét a Visszatérőben a Teleki-kastély című dokumentum-riportfilm első nyilvános vetítésén, május 30-án este a gernyeszegi kultúrotthonban.
Gernyeszegi lakosok mesélték a Teleki család és a kastély történetét a Visszatérőben a Teleki-kastély című dokumentum-riportfilm első nyilvános vetítésén, május 30-án este a gernyeszegi kultúrotthonban.
A filmezésen, 2013 őszén, a negyedik médiatáborban hatszemélyes stáb vett részt. A korábbiakhoz hasonlóan ezt a tábort is dr. Simonffy Katalin kezdeményezte és vezette, nagylelkű helybéli támogatók segítségével. A feladat egy riportfilm készítése volt a gernyeszegi Teleki-kastély sorsáról a második világháborút követő években, az épület visszaszolgáltatásáig. A hattagú stáb, amely a kolozsvári BBTE újságírás és média szakon tanuló diákjaiból, az Erdélyi Televízió munkatársaiból szerveződött, Keresztes Péter rendező-operatőr irányításával, tizenhét helybéli és két körtvélyfáji lakost szólaltatott meg, de a filmben nyilatkozik az épület jelenlegi tulajdonosa, a család leszármazottja, Teleki Kálmán is.
A kastély és a Teleki család helyzete mindig is jelentősen befolyásolta a falubeliek életét. A megkeresett idős emberek részletekbe menően ecsetelték gróf Teleki Mihály mintagazdaságát, a család hétköznapjait, a kastély egykori pompáját, az ott dolgozó emberek feladatköreit, valamint a grófi család és a falu kapcsolatát. A helyiek pozitívan fogadták a forgatás hírét, lelkesen adták kézről kézre a forgatókat, hozzászóltak, kikerekítették a témát, a válaszok mellett ötletekkel, tanácsokkal látták el a csoportot a lehetséges interjúalanyokat és egyes részletkérdéseket illetően.
A második világháború alatt az épület és a berendezés jelentős károkat szenvedett, az elhordott tárgyak, bútorok nagy része azóta sem került meg. A forgatás során kiderült, hogy a kastély kiürítéséért nem csak a katonák a felelősek, nagyon sok tárgyat, bútort helybeliek is hordtak el. Az államosítás után tébécé-preventóriumot költöztettek az épületbe, és ez valamelyest megvédte az állagát. Az alkalmazottak közül többen is arról beszélnek a filmben, hogy milyen nehéz időket élt át a grófi család. De szó esik további fosztogatásról is és az idő rombolásáról, az épületen és a falubeliek mentalitásában végbement változásokról, valamint vázolják a kastély jelenlegi helyzetét is.
A gernyeszegi filmforgatás a médiatábor-sorozat negyedik állomása. A 2010-ben Keresden, 2011-ben Bonchidán, 2012-ben pedig Marosvécsen szervezett médiatáborokban készítettek hasonló filmeket újságíró és operatőr szakos diákok. A táborok a dokumentumriport filmezéséről szóltak, elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtottak a résztvevőknek. A filmek a faluban élő, főleg idős embereket szólaltatták meg, akik még emlékezhettek arra, milyen volt az élet a történelmi családok kastélyaiban. Az interjúk fő kérdése az volt, hogy az interjúalanyok gyerekként milyennek látták a Bethlen, a Bánffy és a Kemény grófok hétköznapjait, miről meséltek a szüleik, nagyszüleik. Hamarosan pedig szélesebb körben a Telekiek történetét is megismerhetjük.
Berekméri Gabriella
