A Maros megyei múzeum műtárgyvásárlásai

Múltunk közös kincsei

Június 28-án a Marosvásárhelyiek Világtalálkozóján mutatta be Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója azokat a festményeket, amelyeket nemrég vásároltak meg. A jelentősebb erdélyi, illetve erdélyi kötődésű festőművészek alkotásai mellett újabb műtárgyak beszerzését tervezik, amelyeket az idénre tervezett kiállításokon láthatnak majd az érdeklődők. A múzeum tulajdonába került festményekről, a műtárgyvásárlásról és a várható eseményekről beszélgettünk az igazgatóval. 

– Milyen szempont szerint választják ki azt a műtárgyat, festményt, amit a Maros Megyei Múzeum megvásárol? 

– Egy műtárgyvásárláskor több szempont merül fel. Az egyik és talán a legfontosabb az, hogy milyen anyagi keretet biztosít erre a múzeum, illetve fenntartó intézményként a Maros Megyei Tanács. A jelenlegi költségvetéshez igazodva középkategóriájú árfekvésű művet célozhatunk meg, ami legtöbb 20.000 euró lehet. A műkincspiacon ez nem nagy összeg. Például a jelentősebb román festőművészek alkotásai 100.000 euró körül vannak. Ide sorolhatjuk Nicolae Toni-tzát, Nicolae Grigorescut, Theodor Amant, ha pedig a velük egy korban alkotó magyar festőket vesszük, akkor Ferenczy Károlyra vagy akár Munkácsy Mihályra gondolok. Így az említett alkotóktól egyelőre nem igazán vásárolhatunk. Ami a kiválasztásukat illeti, figyelembe kell vegyük, hogy amikor létrejött a Kultúrpalotában a Bernády-gyűjtemény, arra törekedtek, hogy a korabeli magyar alkotókat mutassák be a közönségnek. Nyilván akkor is ez a rendelkezésre álló pénztől függött. Ez a gyűjtemény egészült ki a később vásároltakkal. Bordi András harminc évig volt a megyei múzeum művészeti részlegének a vezetője, aki nyilvánvalóan leginkább az erdélyi művészektől vásárolt fel alkotásokat. Ezenkívül néhány életmű is a múzeumhoz került: Nagy Imrétől 160, Szopos Sándortól több mint 60, Nagy Istvántól mintegy 40, Aurel Ciupétól 20 mű került a múzeumhoz. Egy-két jelentősebb festményt vásároltak olyan szerzőktől, mint Hollósy Simon. Nyilván, ha azt vesszük, hogy a magyar festészetet szeretnénk kronológiai sorrendben bemutatni a Magyar Művészeti Galériában, akkor jó lenne Rippl-Rónai József- festményt vásárolni, de ez is több mint 100.000 euróba kerülne. Mindezeket figyelembe véve, inkább olyan művek megvásárlására törekszünk, amelyek erdélyi kötődésűek és megfizethetők számunkra. A továbbiakban a nagybányai festőiskola tagjai, a marosvásárhelyi és a kolozsvári szabad iskolából kikerült szerzők alkotásaira szeretnénk szert tenni. Folyamatosan nézegetjük az ajánlatokat az aukciósházaknál, és ha van egy-egy munka, amelyről úgy gondoljuk, hogy kiegészítheti a gyűjteményünket, egyeztetünk a megyei tanáccsal arról, hogy mit enged meg a költségvetési keret, és amennyiben megvalósítható, elindítjuk a vásárlási folyamatot.

– Mindezek tudatában térjünk vissza részletesebben azokra az alkotásokra, amelyeket bemutattak a Marosvásárhelyiek Világtalálkozóján, és amelyek egyelőre ideiglenesen a Kultúrpalota harmadik emeletének folyosóján láthatók. 

– A legjelentősebb munka Körösfői-Kriesch Aladár Három gyerek a dombi lugasban című, 1905-ben készült festménye. A marosvásárhelyiek a Kultúrpalota freskóinak készítőjeként ismerik, de erdélyi kötődése jóval több ennél. Az 1800-as évek végétől járta Erdélyt, és annyira beleszeretett az itteni tájba és népművészetbe, hogy egyre több időt töltött nálunk kutatással. Kalotaszeg nagy hatással volt rá, ezért vette fel a Körösfői előnevet is. Az erdélyi utak során ismerte meg a kolozsvári református pap lányát, kökösi Újvárossy Ilonát (Ilkát), akivel 1895. augusztus 15-én házasságot kötött a kolozsvári főtéri római katolikus templomban. 1901-ben Gödöllőn házat vásárolt, itt alapította meg a gödöllői művésztelepet Nagy Sándorral együtt. Négy gyermeke született, egyikük meghalt gyerekkorában, a másik három felnőtt. Ez a három gyermek látható a festményen, amely nyáron, a gödöllői ház kertjében készült. Körösfői alkotásán megjelenik a reform hatása a gyermeknevelésre, ami leginkább a szabadságot hirdeti az addig megszokott szigorú módszerekkel szemben. Ezt tükrözi a helyszín és a gyerekek öltözete is, mi több, az egyik fiúgyereken kalotaszegi kis köntös látható. Valamennyi festménye közül művészeti szempontból ez a legkiemelkedőbb alkotása. Ezt követi a nagybányai festőiskolához kötődő festők sora, Nagy Oszkár, Tibor Ernő, Litteczky Endre és Jándi Dávid, akiktől festményeket vásároltunk. Tibor Ernő Hajómunkások (Kikötő) című munkája került hozzánk. Az alkotó nagyváradi születésű, a Körös-parti városban működő szabad festőiskola jelentős tagja volt. Nagybányán képezte magát, ezért alkotásain visszaköszönnek a nagybányai festőiskola stílusjegyei. 1940-ben, koncentrációs táborban hunyt el. A következő festmény, amelyet méltatnék, Nagy Oszkár Nagybányai táj című, 1936-ban készült festménye, amely egy nagybányai kertet ábrázol gyümölcsfával, élénk színeket használva, erős posztimpresszionista stílusban. A képet Budapesten vásároltuk. Ettől a szerzőtől nem volt munka a múzeumban. Megkapó hangulata van Litteczky Endre Tornácos ház című festményének. Litteczky, bár járt a nagybányai festőiskolában, nem töltött hosszabb időt ott. Több helyen megfordult, ahol inasaival kisebb-nagyobb alkotóköröket hozott létre. Látványos alkotásában, a Tornácos házban a fény-árnyék kontraszt hatásával kísérletezett. Egy másik alkotás Jándi Dávid Akt háttérben a Keresztheggyel című kisebb méretű akvarellje, amely valamelyest hasonlít Aba-Novák modernista, absztrakt ábrázolásmódjához. Különleges látásmódot tükröz a mű. Sajnos Jándi Dávid Auschwitzba került, ahol 1944-ben meghalt. A következő munka Gáll Ferenc (Francois Gall) Párizsi barát című festménye. Gáll Ferenc Kolozsváron született ugyan, de fiatalon kikerül Párizsba, ahol haláláig, 1987-ig alkotott. Festménye az 1930-as években készült, posztimpresszionista, enyhén Van Gogh-hatásokat idéző stílusban. 

– Mikor láthatjuk állandó kiállításon ezeket az alkotásokat? 

– A Forgatagig a már említett rögtönzött kamarakiállításon láthatók a munkák. Ősszel átrendezzük a Magyar Művészeti Galériát, amibe szervesen beépülnek egyes alkotások. Október 30-án, a Bernády Napok rendezvénysorozat keretében a Bernády Házban lesz Az erdélyi festészet a két világháború között című kiállítás, ahol a korábban ismertetett képek közül néhány látható lesz. A kiállítás után azok az alapművek, amelyek a múzeum tulajdonában vannak, beépülnek a Kultúrpalota második emeletén berendezendő, az erdélyi festészeti alkotásokat bemutató tárlatba, ahol huzamosabb ideig láthatók lesznek. 

– Vásárol-e a közeljövőben más műtárgyat a múzeum? 

– A művelődési minisztérium által kiírt pályázat alapján folyamatban van Ion Vlasiu szobrászművész Dédabisztrán levő műhelyének megvásárlása. Az 1970-es években a művész által tervezett épületet a több mint 100 romániai modern szobrászati alkotást is magába foglaló gyűjteménnyel együtt vásárolnánk meg. Továbbá Kulcsár Béla – jelentős marosvásárhelyi kortárs szobrászművész – özvegyétől szeretnénk még néhány munkáját megvásárolni. Nem képzőművészeti alkotások, hanem más műtárgyak kapcsán azt vesszük figyelembe, hogy milyen kiállítást tervezünk, ehhez keresünk tárgyakat a piacon. Korábban említettem, hogy szándékunkban áll az év végéig berendezni az egykori marosvásárhelyi középkori városházát. Ezért 17. századi ón- és ezüsttárgyakat, valamint habán kerámiát szeretnénk vásárolni, ami beleillik a környezetbe. Az utóbbiak értéke 15.000–20.000 euró között lehet, igazodnunk kell a költségvetéshez. Szintén a romániai szaktárca támogatásával szeretnénk megvenni a megőrzésre nálunk levő  Herkules választása című Hegedüs László-olajfestményt. Hozzákezdtünk a technikatörténeti részleg anyagi bázisának a gyűjtéséhez, hiszen a jelenlegi természetrajzi múzeum is iparművészeti részlegként indult annak idején. Az elmúlt 20 évben Marosvásárhelyen rengeteg gyárat lebontottak, a berendezések egy része tönkrement. Ma már ezek múzeumi relikviák. Az egyik marosvásárhelyi magángyűjtő felajánlott két Carpaţi és három Mobra típusú motorkerékpárt, amelyek elég ritkák, egy érdekes ipari korszakot tükröznek és nem csak. S ha már a természettudományi múzeumot említettem, mint ismeretes, folyamatban van az épület felújítása. Ide szeretnénk uniós támogatásból egy 40.000-50.000 éves, teljes gyapjasrinocérosz-fosszíliát vásárolni. Ez lesz Közép-Európában a legépebben megmaradt ősorrszarvú-fosszília. S annyit még elárulok, hogy a műemlék épület mögé épül egy 100 négyzetméteres trópusi melegház, ahol a trópusi növények mellett élő, egzotikus lepkefajokat is bemutatunk. 

– Néhány hónapja a sajtóban visszhangra találtak azok a hírek, miszerint amatőrök a megyében fémdetektorok segítségével műtárgyakat, kincseket találtak. Mikor láthatjuk ezeket kiállításon? 

– Jövő tavasszal a várban a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat keretében nyílik kiállítás a vár múzeumhoz tartozó épületében Kincsek a Maros mentéről címmel, ahol a már említett dák ezüst ékszerek mellett látható lesz a marosszentgyörgyi középkori kincslelet, a Nyárádszereda mellett talált bronzsisak és üstök, a marosfelfalusi fibula, ami világszinten is egyedinek számít, továbbá a Dédabisztrán talált, nemrég hazakerült római aranygyűrű. 

Emellett, a Forgatagra készülve, szeretnénk Sepsiszentgyörgyről az EMÜK gondozásában levő Nagy Pál-kiállítást Marosvásárhelyre hozni. A tárlat, amely a marosvásárhelyi művész életpályáját öleli fel, augusztus 20-án nyílik meg a várban. Ezzel párhuzamosan rendezzük be a Beszélő csontok című kiállítást, amelynek anyagát Szegedről hozzuk el. Ezzel a címmel tartottunk szakkonferenciát Marosvásárhelyen, de csak nyár végére tudjuk elhozni az antropológiai kiállítást, amely az elmúlt 20 év kutatási eredményeit mutatja be az emberi maradványok, csontok elemzése alapján, ami korabeli betegségekre, táplálkozási szokásokra és sok másra is választ adott a tudósoknak. Érdekes, a laikusok számára is izgalmas kiállítás lesz, amely hosszabb ideig látható lesz majd a várban.