Arany János és a Rozvány család (2.)

A múlt heti írásomban a nagyszalontai Rozvány család életfáját ismertettem, ebben a részben az irodalomról lesz szó.

Arany János fiatalon, legényemberként került a makedón eredetű gazdag Rozvány kereskedőcsaládhoz, hogy Rozvány György Erzsébet nevű lányának legyen a házitanítója. Arany János akkor Rozványékhoz is költözött, és szobatársa lett Erzsébet bátyjának, Rozvány Andrásnak, aki Arany János kortársa volt. Ennek a Rozvány családnak a markáns szereplői nagy hatást tettek Arany János fantáziavilágára, mert nagyvonalakban a Toldi szerelmében megénekelt kardos és kemény Toldi Lőrincznét Rozvány György édesanyja, Cristian Persida alakja inspirálta, és Rozgonyi Piroska alakjában is benne van Rozvány Erzsébetnek néhány nemes vonása.

A másik érdekes irodalomtörténeti csemege, hogy Arany János és Rozvány Erzsébet levelezését Erzsébetnek a nevelt lánya és unokahúga, a Temesváron élt Rozvány Gabriella őrizte meg az utókor számára, és 1957-ben hívta fel a közvélemény figyelmét erre az értékes hagyatékra.

Arany János és Rozvány Erzsébet kapcsolata a legszigorúbb erkölcsi normák szerint történt, Arany János különben is igen zárkózott, visszahúzódó, mintaerkölcsű ember volt. Ezért tartom illúziórombolónak a Kortárs folyóirat 2004, 48. évfolyamának 11. számában megjelent Tolnai Lajos – Bekő István: Egyszerű beszélyke a Költőről című apokrif írást, amelyben úgy jelenik meg Rozvány Erzsébet, mint Arany János szeretője!

Ez az írás azt próbálja sugallni, hogy Arany János és tanítványa között szerelmi kapcsolat lett volna. Egészen pontosan az apokrifnak titulált írás Tolnai Lajos kezéből származik, aki valóban Arany János és Mentovich Ferenc tanítványa volt Nagykőrösön, és Tolnai Lajos „felfedi”, hogy Arany János és Rozvány Erzsébet kapcsolata több lett volna, mint kötelező tanár és tanítvány viszony.

Itt rögtön tennék egy nagy kitérőt: 1923-ban jelent meg Tabéry Gézának az akkori viszonyok közt nagy sikert arató Szarvasbika című regénye, amely úgy állítja be báró Kemény Simonné gróf Teleki Annát, hogy mind a két Bolyainak, Farkasnak és Jánosnak is szeretője lett volna. Ez akkor nagy felháborodást váltott ki főleg a történészek között, mert Kemény Simonné báró Teleki Anna a legszigorúbb erkölcsű mintaédesanya volt, akit Erdély Nagyasszonyának is tituláltak. De az irodalmárok is megszólaltak, hogy van egy minimális erkölcsi norma és történelmi hűség, amit egy írónak sem volna szabad átlépni. Persze ez a nézet azóta elavult, és ma már a művészet és irodalom szabados, és a teljes liberalizmust követeli magának! Visszatérve Tolnai Lajos – Bekő István Egyszerű beszélyke a Költőről című, véleményem szerint megengedhetetlen hamisításokat tartalmazó íráshoz, elolvasásakor már sejtettem, hogy azt még Tolnai Lajos (a vitriolos tollú író) sem engedte volna meg magának, hogy megírja, hanem a Marosvásárhelyről Magyarországra telepedett irodalomtörténész Szász László1 írta! Ebben segítséget is kértem a Kecskeméten élő Füzi László irodalomtörténészről, aki ezt válaszolta:

„Kedves Barátom, más történeteket is ismerve teljes biztonsággal mondom azt, hogy a szóban forgó írást Szász László írta.

Barátsággal üdvözli: Füzi László”

Természetesen tisztában vagyok vele, hogy az irodalom teljes szabadságot élvez, és így mindenki azt tartja egy irodalmi műről, amit akar. Az én feladatom most az, hogy ismertessem a Rozvány családnak Arany János költészetére gyakorolt hatását. Nem tudom viszont szó nélkül hagyni a fent említett irodalmi alkotást! Már csak azért sem, mert teljesen az általam címül adott témához illik.

Olvassuk csak a tényeket Sáfrán Györgyi irodalomtörténész és Arany János szakértő tollából:

„Arany János és Rozvány Erzsébet kapcsolatára vonatkozó adatainkat a Temesvárott 1960-ban még élő 98 esztendős Popovitsné Rozvány Gabriellának köszönjük, aki még személyesen ismerte Arany Jánost, s aki nagynénjének: Rozvány Erzsébetnek az Arany család tagjaitól: Aranynétól, Juliskától és Lacitól, továbbá Szendrey Júliától kapott, összesen 40 db levelét, Emlékkönyvét és a Toldi szerelme neki dedikált példányát az oradeai Muzeul Regionalban helyezte el. Popovitsné Rozvány Gabriella emlékiratai, egyéb családi levelei – főleg Rozvány Erzsébethez írottak – a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában vannak. Ez a két, eddig ismeretlen, szinte teljes egészében kiadatlan anyag, továbbá e sorok írójának P. Rozvány Gabriellával 1956 óta folytatott levelezése, majd 1957-ben személyes találkozása, valamint a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeumban végzett kutatásai: Arany és sógora Ercsey Sándor levelezésének kiadatlan részei, több új adattal egészítik ki, világítják meg a költő és a Rozvány család kapcsolatait.”

Szóval így kezdte Sáfrán Györgyi könyvének bevezetőjét, amelyben feltárta a forrásait, majd így folyatta Arany életrajza szempontjából mérföldkőnek számító könyvét:

„ARANY JÁNOSÉK ÉS A ROZVÁNY-CSALÁD 

Arany János másodszori tanítóskodása idején került kapcsolatba A Rozvány-családdal. Gyulainak írt önéletrajzi levelében beszámol a szigeti színészkalandból hazafelé tartó útjáról. Zsebében néhány krajcárral és az öreg korában megénekelt „Vándor cipó”-val gyalogolt hét napon át. Álmában halva látott édesanyja képe sürgette:

»Elérem végre a szülőhont;

Fedd és gúnyol rokon, barát,

 Csak egy nem: az anyai szívnek 

Érzem üdítő sugarát.« 

(Vándor cipó)

 Édesapja megvakul, anyját 1836. augusztus 20-án temetik el s ő apjával egyedül marad.

»Leszerelt hárfán a két szélső ideg; 

Egy alpha, egy ómega a család 

Tépett könyvébül: ifjú és öreg:

 Én, ősz apámmal…« ( Bolond Istók, I. 75).

Ettől kezdve Aranyt a kötelesség hajtja. Kenyérkereset után néz. A visszatérés, a keserű szemrehányások, gúnyos megjegyzések napjaiban kerül kapcsolatba Pápai Istvánnal, a szalontai postaexpedítorral, a kiszolgált őrmester és „erős borivó”-val, aki azonban alaposan jártas a latin klasszikusokban és a német nyelvben. Rozvány György, mint szemtanú emlékezik e barátságra s megérteti, hogy a vándorkomédiás életből megtért.”

Arany János 1839-ben került Rozványékhoz, és 1840 őszig náluk is lakott. E tanítóskodása idején ismerte meg feleségét, és egyes feljegyzések szerint Rozvány Józsefné Cristian Persida bemutatása által találkozott a szegény árva Ercsey Juliannával. (A Rozvány családban élő hagyomány volt, hogy ott ismerkedtek össze.) De Arany János és tanítványa, Rozvány Erzsébet kapcsolatát szépen megőrizte az utókornak az egymásnak írt dedikáció:

Így emlékezett meg a költő a tanítványáról:

„Érintsen bár a hervadás szele,

Dús illatod, lényednek szebb fele,

A szellem élni fog!”

(Arany János: Egykori tanítványom emlékkönyvébe)

És így vallott a tanítvány mesteréről: 

„Mielőtt szellemeddel e hazát betöltendéd,

elbűvölé az már lelkét a gyermeknek,

Ki áhítattal tekintve föl reád:

Szavaidra zsolozsmaként figyelt.”

(Rozvány Erzsébet)

 

Irodalom

Sáfrán Györgyi: Arany János és Rozvány Erzsébet, Budapest, 1960, az MTA Könyvtára, Kézirattára Kiadványa.

http://www.matarka.hu/cikk_list.php?fusz=125666

Tolnai Lajos – Bekő István: Egyszerű beszélyke a Költőről, és Mentovich Ferenc: A hamis világnézetről, Kortárs, 2004. (48. évf.) 11. szám

 

1 Szász László (1950, Marosvásárhely) romániai magyar irodalomtörténész, irodalomkritikus, esszéíró