Híres erdélyi magyarok (1000–1990)

Sorozatunkkal 990 év erdélyi nagyjaira emlékezünk, akikről talán nem tudunk semmit, de ők tették naggyá Erdély kultúráját, tudományát vagy vitték el hírét a nagyvilágba, s tetemes részt vállaltak az egyetemes magyar kultúra és tudomány gazdagításában. (Forrás: Magyar életrajzi lexikon, 1000–1990. Főszerkesztő: Kenyeres Ágnes)

RAFFY ÁDÁM (Vértes, 1898. aug. 14. –Bp., 1961. nov. 30.): orvos, író. Az orvostudományi egyetemet Bp.-en, majd Kolozsvárott végezte. 1921-ben Frankfurt am Mainban volt tanársegéd; 1924-től Aradon, majd 1938-tól Nagyváradon folytatott orvosi gyakorlatot. 1947-ben költözött Bp.-re. Novellái, versfordításai, orvostörténeti s orvostudományi dolgozatai különböző erdélyi, magyarországi és külföldi lapokban és folyóiratokban jelentek meg. Több filmforgatókönyvet és rádiójátékot is írt. F. m.: A máglya (Giordano Bruno életregénye, Bp., 1936); A léleklátó (Mesmer életregénye, Bp., 1937); A bölcsek köve (Pa-racelsusról; Nagyvárad, 1941); Kárhozottak (r., Bp., 1948); Erdélyi Szent Johanna (r., Bp., 1948); Vesalius (Az orvostudomány nagymestere; r., Bp., 1951); Wenn Erasmus ein Tagebuch geführt hätte.  (r., Bp., 1955): Két malomkő (r., Bp., 1955); Ha Giordano Bruno naplót írt volna.  (r., Bp., 1956). 

BONYHÁTI JOLÁN (Olthévíz, 1908. aug. 14. – Bp., 1984. jan. 15.): romániai magyar szerkesztő, bibliográfus. 1944-től a székelyudvarhelyi Szabadság c. lapot szerkeszti, később a bukaresti és a kolozsvári rádió magyar adásainak munkatársa volt. 1948-68 között az Állami Irodalmi és Művészeti Könyvkiadó (később Irodalmi Könyvkiadó) nemzetiségi osztályát vezette. Bibliográfiába foglalta Salamon Ernő publikációit (1966), Asztalos István írásait (Abaffy Gusztávval, 1967) s a Korunk c. periodika 1932-40 közötti költészeti anyagát (1967)

SZANA SÁNDOR (Temesvár, 1868. aug, 18. – Bp., 1926. máj: 3.): gyermekgyógyász. Mint temesvári gyakorló orvos lelencházat, szülőintézetet, gyermekpoliklinikát szervezett. Megindította az első gyermekgondozói tanfolyamot, 1909-től 1921-ig a bp.-i állami gyermekmenhely igazgatója. 1898-ban Unsere Gesundheit címen havi folyóiratot indított Temesvárt. F. m.: Az elhagyott csecsemők magyar állami védelmének rendszere és eredményei (Bp., 1911); Die Bewertung der Säuglingssterblichkeitsziffern (Berlin, 1916).

SZÉCSEY ISTVÁN (Szatmár, 1848. aug. 20. - Kolozsvár, ? ): gazdasági író, tanár. 1871-től segédtanító Debrecenben. 1873-tól magántisztviselő, 1876-tól irodatiszt, 1880-tól a kassai gazdasági tanintézetnél intéző volt. 1884-ben a zsitvaújfalusi földművesiskola igazgatója, 1394-től a kassai, 1898-tól a kolozsvári gazdasági tanintézet (utóbb ak.) tanára 1912-ig. F. m.: A kassai m. kir. gazdasági tanintézet kuhlandi tehenészete (Kassa, 1882); A mezőgazdasági növénytermelés általános alapismeretei (Bp., 1891); Mezőgazdasági részletes növénytermelés (Kassa, 1897); Gazdaságtan (3. kiadás, Gyula, 1915). 

Összeállította: Kuti Márta