2024. july 3., Wednesday

Hiteles tájékoztatás, közösségformáló vélemények

Marosvásárhely

Ragyog ránk ez a cifra bál, e piros-sárga, őszi karnevál


Most gyűjtsd a fényt. Magas hegyekre menj,
ahol kékebb és ragyogóbb a menny.
 
A lelkedet csűr-szélességre tárd
és kéve-számra szedd a napsugárt.
 
Azt is, amit a nap búcsúzva ont,
ha arany küllőt vet a horizont,
 
s ott is, hol késő délutánokon
még megragyog fémsárga lombokon.
 
Áprily Lajos Ködös évszak előtti tanácsával indulok novemberi első sétámra. Tarts velem, kedves Olvasóm! 
 
Sietni kell. Egy nap leszáll a köd
és szűkre fogja szemhatár-köröd.
 
S egy éj is jön, mely csillagfényt sem ad,
s évmilliókig nem lesz sugarad.
 
Noszogatás? Segélykérés? Vagy csak őszi sóhaj?
110 éve, 1906. november 3-án született meg a segélykérő morzekód, a tititi-tátátá-tititi, vagyis az S.O.S. A segélykérés általános morzekódját a berlini Nemzetközi Rádiótávírási Egyezmény fogadta el. Azért ezt a jelet találták megfelelőnek, mert nagyon könnyű Morse-távíróval leadni. Csupán a véletlen műve, hogy S.O.S.-ként fordítható le. Számos magyarázat született később az S.O.S. értelmezésére: Save Our Souls – Mentsétek meg lelkeinket; Save Our Ship – Mentsétek meg a hajónkat; Stop Other Signals – Szüntessetek be minden más jelzést; Send Our Savior – Küldjétek a megmentőnket. A vészjelet először 1909-ben, az Azori-szigeteknél bajba jutott Slavonia hajó használta, és ennek köszönhetően a fedélzeten lévő összes utast kimenekítette a közelben elhaladó két utasszállító, a Prinzess Irene és a Batavia. Azonban az S.O.S. segélyhívás csak a Titanic 1912-es katasztrófája után vált általánosan használttá. Az első segélykérő jel valójában nem is az S.O.S. volt, hanem a Marconi Társaság által használt C.Q.D. A C.Q. a hajók általános riasztási jele, a D. pedig a danger vagy distress (veszély, baj) szót rövidítette. Ezt változtatták meg 1906-ban az S.O.S.-re.
60 éve, 1957. november 3-án a Szovjetunió Föld körüli pályára állította a Szputnyik-2 műholdat, fedélzetén Lajkával. Emlékszem, milyen óriási hír volt az űrkorszak kezdetén. A második űreszköz, és az első, amely egy élőlényt vitt magával. Lajka – eredeti nevén Kudrjavka – egy 6 kg-os nőstény terrier volt. Az első űrutas biztonságos visszajuttatására a Földre akkor még nem volt lehetőség, így a tervek szerint Lajkát elaltatták volna 10 nap után, de – amint 2002 októberében orosz források nyilvánosságra hozták – néhány órai űrutazás után túlmelegedésben meghalt. Ez a kutatás szolgált az első adatokkal arról, hogyan viselkedik egy élő szervezet a súlytalanság állapotában. 162 nappal a start után, 1958. április 14-én a Szputnik-2 belépett a Föld légkörébe, fedélzetén Lajka tetemével, s elégett az atmoszférában.
20 éve, 1997 óta, november 3. a magyar tudomány napja. 194 éve, 1823. november 3-án írta le Bolyai János Temesváron édesapjához írt levelében: „semmiből egy ujj más világot teremtettem”. 192 éve, 1825-ben ugyane napon gróf Széchenyi István felajánlotta birtokainak egyéves jövedelmét a Magyar Tudós Társaság – a mai Magyar Tudományos Akadémia – megalapítására. Előbbi eseményt ma Magyarországon „igyekeznek” elfelejteni, mikor arról van szó, hogy miért éppen e nap a magyar tudomány napja…
Hát így. Őszi sóhaj. Kosztolányié.
 
Sírj, őszi vers… Sírj, mind a két szemem,
sírj, őszi koncert, zengő zeneverseny.
(…) Most a ligetbe bolygok délután
és úgy jövök meg, mint egy temetésrül,
(…) Levelük a fák az aszfaltra sírják
és csengenek és zengenek
az utolsó neszek, az őszi trillák.
(…) Nézd, hogy ragyog ránk ez a cifra bál,
e piros-sárga, őszi karnevál.
 
– írta 1911-ben Őszi koncertjében a 81 éve, 1936. november 3-án, a piros-sárga őszi végtelen karneválba átlátogató költő. 
82 évvel ezelőtt, 1935. november 8-án halt meg Kolozsvárott Szádeczky-Kardoss Gyula minerológus. A Budapesten szerzett bölcsészdoktori diploma elnyerése után, 1884-ben az egyetem ásvány-földtan tanszékén az egykori vásárhelyi református kollégiumi diák, későbbi híres paleontológus Szabó József mellett lett tanársegéd. 1896–1918 között a kolozsvári egyetem ásványtantanára s az Erdélyi Nemzeti Múzeum Ásványtárának igazgatója volt. Fő kutatási területe a Bihar-hegység és a Vlegyásza földtana, tektonikája és kőzetei. Élete utolsó tíz évében a Kelemen-havasokat és a Hargitát térképezte. Míg elődje, Koch Antal főleg az Erdélyi-medencével foglalkozott, ő sokat tett Erdély határhegységei, magmás előfordulásai, felszíni és fedett vulkáni tufái megismertetése érdekében. Az első világháború után Erdélyben, Kolozsvárt maradt és tovább dolgozhatott haláláig mint a Román Földtani Intézet főgeológusa.
39 éve a tanzániai Arushában meghalt a nagyenyedi születésű Sáska László orvos. Középiskoláit szülővárosában, a Bethlen Kollégiumban végezte. Orvosi tanulmányait Kolozsváron kezdte, majd Budapesten s Bécsben folytatta. Az I. világháborúban tüzérfőhadnagy volt. Aztán Isaszegen lett körorvos. 1933-ban kivándorolt Afrikába, ahol előbb Olasz Szomáliföldön gyógyított. Abesszíniában a császári család orvosa volt, és megszervezte az abesszin hadsereg egészségügyi szolgálatát. Innen 1937-ben Arushába ment, ahol haláláig élt és gyógyította a maszáj és kikuju törzs tagjait. Trópusi betegségek, főként a malária gyógyításával foglalkozott. Természetkutatóként új növény- és állatfajokat írt le. Az Angol Királyi Rákkutató Intézet levelező tagjává választotta, 1972-ben a Román Orvostudományi Akadémiának is tagja lett. Orvosi és természettudományi közleményei angol, német és magyar szaklapokban jelentek meg. Népszerűsítő írásait az Enyedi Hírlap is közölte a harmincas években. Etnográfiai, antropológiai, botanikai és zoológiai megfigyeléseinek egy részét Életem Afrika című könyvében (Bukarest, 1969) közölte, melyet ifj. Xántus János rendezett sajtó alá, fia, Xantus Gábor pedig filmet készített belőle. Az érdi Magyar Földrajzi Múzeumban 2005-ben szobrot állítottak emlékére.
Jól emlékszem, első találkozásom nevével ifj. Xántus Jánoshoz fűződik, aki egy borongós novemberi napon, még 1967-ben, a Szakszervezetek Házában, a leeresztett redőnyű moziteremben, az oldalfalakon csüngő fúvott üveg karos csillárok alatt diavetítéses előadáson ismertette Sáska munkásságát, s arról beszélt, hogy az Afrikából érkezett diaképeket valamilyen gombabetegség támadta meg, s lassan tönkremennek.
 
A redőny csak félig van csukva, mintha
félsz fogná vissza, hogy a földre essék;
nem zárja ki a levegőt (…)
Mily lomha, ó, mily lomha a világ (…)
 
– kalauzol Gabriel Ferrater Őszi szobájába Jánosházy György fordítása. A vers a Kriterionnál az 1972-ben megjelent katalán költők antológiájában, a Körtánc fantomokkal-ban olvasható.
 
(…) Mily lomha
a hangok vörös lombja; tétován száll,
hogy elborítson minket. Álmosan
borítja csókjaimnak lombja tested
minden rejtekhelyét, és míg felejted
a nyár éber lombját, a végtelen,
csóktalan napokat, mélyen titokban 
emlékezik a test: még
félig napból a bőröd, félig holdból.
 
Nyári nap gyűjtött fényét őszi trillákkal holdba oltva, maradok kiváló tisztelettel. 
Kelt 2017-ben, a magyar tudomány napján

Ez a weboldal sütiket használ

A jobb szolgáltatás nyújtásának érdekében sütiket használunk. Az oldal jobb felhasználása érdekében kérjük, fogadja el a sütiket. További információ itt: Adatvédelmi tájékoztató