A víz világnapja

Március 22-e a víz világnapja, amelyet 1992-től világszerte ünnepelnek.

Március 22-e a víz világnapja, amelyet 1992-től világszerte ünnepelnek. Ez a nap alkalom arra, hogy a szakemberek felhívják a figyelmet az ésszerű vízgazdálkodásra, a környezetvédelmi gondokra. Mint minden évben, a Maros Vízügyi Hatóság is több rendezvényt szervez a víz világnapja alkalmából. Tegnap a hatóság Köteles Sámuel utcai székhelyén ülésezett a Maros vízgyűjtő medence bizottság. Ez alkalommal tartott sajtótájékoztatót Corneliu Grosu prefektus és Dávid Csaba műszakiigazgató.

A prefektus röviden beszámolt a vízgyűjtő medence bizottság üléséről. Elmondta: számba vették azokat a vízügyi, árvízvédelmi beruházási munkálatokat, amelyeket tavaly megvalósítottak, illetve az idei szükségletet. A legnagyobb gondot a pénzhiány okozza, hiszen az idén annyira kevés pénz áll a vízügy rendelkezésére, hogy még az elkezdett munkálatokat sem tudja befejezni, mindezek mellett pedig saját alapokból ki kell gazdálkodnia a karbantartásra és a rendszer működéséhez szükséges pénzösszegeket. S mindezt annak tükrében, hogy az uniós források is bizonytalanok. Az ülésen a Hunyad megyei képviselők elmondták: életbevágóan fontos beruházásra van szükségük, de sajnos még várniuk kell. Egy másik gondot a vízügyi létesítmények (magán-) használóinak a nemtörődömsége, hozzá nem értése jelenti. Az egyik példa erre a 2005-ös szejkefürdői gátszakadás, ami építkezési, karbantartási hiba miatt történhetett meg. Egy másik eset pedig a mezőzáhi halgazdaságban történt meg, ahol a bérlők nem takarították ki a tavakat, ezért ezek elmocsarasodtak, és a rothadás miatt elvonták a levegőt a vízből, így elpusztultak a halak, s mindezekért a vízügyi szakembereket okolták.

A Maros Vízügyi Hatóságnál kiváló szakemberek dolgoznak, jól kiépített árvízvédelmi rendszert építettek ki, megfelelően felszerelt a géppark – egyszóval minden van, csak a legszükségesebb hiányzik: a pénz – vonta le a következtetést a vízgyűjtő medence bizottsági ülésén a prefektus.

Dávid Csaba műszakiigazgató konkrét adatokkal egészítette ki a prefektus által elmondottakat. Kifejtette hogy a vízgyűjtő medencében 2,6 millió ember él, ami igen fontos felelősséget ruház az itt dolgozókra.

– Olyan információink vannak, miszerint az idén a 2012-es beruházási alapok alig 10%-át kapjuk meg. Míg 2011-ben 100 millió lejt költhettünk el különböző alapokból, az idén alig 6 – 10 millió lej áll majd a rendelkezésünkre. Számításaink alapján a szükségletnek megfelelően 83 millió lejt kértünk, igaz, eddig még nem küldte vissza a központi hatóság a jóváhagyott beruházási listát, de minden jel arra mutat, hogy igen szegény évünk lesz – mondta Dávid Csaba.

Ilyen esetben saját forrásainkat a karbantartásra kell fordítsuk, amely felöleli az összköltség 60%-át. Mindezek ellenére az eddigi munkálatoknak köszönhetően a Maros vízgyűjtő medencéje biztonságos. A 214 tározó közül 121-et ellenőrzött a szakbizottság, és műszaki állapotukat megfelelőnek, biztonságosnak találta. Amennyiben nem lesz záporeső, hirtelen nagyobb mennyiségben lezúduló csapadék nyomán nem lehet árvíz – mondta Dávid Csaba, aki fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy Románia az Európai Unió egyetlen olyan állama, amely célul tűzte ki, hogy az egész ország területére vonatkozóan elkészítik az árvízvédelmi rizikótérképeket, amivel ki tudják számítani, fel tudják mérni azt, hogy bizonyos vízmennyiség esetén a folyók mentén mekkora terület kerülhet víz alá. A Maros vízgyűjtő medencéjében eddig 1500 km szakaszon készültek el ezek a térképek, a dokumentáció végleges formában 4500 km-t tartalmaz. Az unió által támogatott programot szeretnék országosan is kiterjeszteni. A térképeket közlik a helyhatóságokkal, amelyek ennek megfelelően el kell készítsék a helyi védelmi terveket, s ez lesz majd az alapja annak is, hogy a jövőben hol kell árvízvédelmi létesítményeket építeni.